Hírlevél feliratkozás

Keresés

Kovács András Ferenc verse

Egyetlen füst sem azonos ennen ellobbant tüzével. / Énekek éneke, füstök füstje – de kicsoda az, aki? / Füstje a semmibe tűnt szerelemnek a tél szemetükrén. / Germán kemencék füstje, gombafüst – Trója, halotti máglyák. / Gyűlöletek gyártási füstje: Moszul, Aleppó, Palmyra. / Hontalan füstök, füstölgő hazákban füst a szabadság. / Irgalmak füstje föl hazug égre, ha törhet…

 

 

Kovács András Ferenc 1959-ben született Szatmárnémetiben. Kossuth-díjas költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Legutóbbi kötete Egerek könyve címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában 2015-ben.

 

 

(A füst nem is füst…)

 

 

A füst nem is füst – változó, mint világok omló lelkei.

Ábrándok, versek, könyvek álma – puszta, cifra füst.

Betűk borgesi füstje a rózsaláng labirintusában.

Citátumok füstje vak, elfeketült feledésben.

Csak gáz, korom, vízgőz a füst, de mennybe szállhat?

Druida kőtömbök füstje – vonagló, dór dárda a szélben.

Dzsungelfüst dermedt tornyai roskadt mosoly zöld oromzatán.

Egyetlen füst sem azonos ennen ellobbant tüzével.

Énekek éneke, füstök füstje – de kicsoda az, aki?

Füstje a semmibe tűnt szerelemnek a tél szemetükrén.

Germán kemencék füstje, gombafüst – Trója, halotti máglyák.

Gyűlöletek gyártási füstje: Moszul, Aleppó, Palmyra.

Hontalan füstök, füstölgő hazákban füst a szabadság.

Irgalmak füstje föl hazug égre, ha törhet…

Így hal a füsttel ember és isten – hány az igazság?

Jó vagy rossz füstjel elvezérel élni beszéd vélt jelenét?

Kegyelmekkel acsargó füst párzó magánya – névtelen név.