Kovács András Ferenc verse
- Részletek
Kovács András Ferenc 1959-ben született Szatmárnémetiben. Kossuth-díjas költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Legutóbbi kötete Egerek könyve címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában 2015-ben.
(A füst nem is füst…)
A füst nem is füst – változó, mint világok omló lelkei.
Ábrándok, versek, könyvek álma – puszta, cifra füst.
Betűk borgesi füstje a rózsaláng labirintusában.
Citátumok füstje vak, elfeketült feledésben.
Csak gáz, korom, vízgőz a füst, de mennybe szállhat?
Druida kőtömbök füstje – vonagló, dór dárda a szélben.
Dzsungelfüst dermedt tornyai roskadt mosoly zöld oromzatán.
Egyetlen füst sem azonos ennen ellobbant tüzével.
Énekek éneke, füstök füstje – de kicsoda az, aki?
Füstje a semmibe tűnt szerelemnek a tél szemetükrén.
Germán kemencék füstje, gombafüst – Trója, halotti máglyák.
Gyűlöletek gyártási füstje: Moszul, Aleppó, Palmyra.
Hontalan füstök, füstölgő hazákban füst a szabadság.
Irgalmak füstje föl hazug égre, ha törhet…
Így hal a füsttel ember és isten – hány az igazság?
Jó vagy rossz füstjel elvezérel élni beszéd vélt jelenét?
Kegyelmekkel acsargó füst párzó magánya – névtelen név.
