Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Szabó Benedek

Korsós Gergő versei

A fiatalság százada nevű várat, / jelentem, körbevettük. / Készleteik a semmi határán táncoltak // Sikeresen éheztettük őket, de jött a tél, / és hazamentünk asszonyainkhoz. // Legközelebb / tavasszal / támadunk.

Az alabárdos monológja

Míg te, nézőm,
a hőst bámulva,
rezgő zacskódból cukrodat szopkodod,

én, az alabárdos,
a színpad széléről,
tincseid játékát kémlelem,

s elképzelem, hogy idejössz,
ha ennek vége,
és lengő bárdomra sóhajtasz nagyot.

Irigy lesz rám a többi:
– az alabárdos megcsinálta! –
motyognák maguknak sokan.

.........

De nem lesz ilyen.
Te is tudod,
én is tudom.

Ám esküszöm,
ha leszúrnám most Lear királyt,
a pillanat hevében találkozna tekintetünk,

és akkor,
míg el nem kapnak az érzéketlen biztonságiak,
levetíteném neked az életet.

Majd könnyes szemmel néznéd végig,
hogy viszik földre,
és hatástalanítják,

a figyelmedre vágyó,
színpad széli,
királyölő alabárdost.

 

A terv

Ma délután,

mikor a többiek uzsonnázni mennek,
mi meglógunk észrevétlen,
te, a Hapci meg én,

és lecsillézünk bányamélybe,
az elfelejtett tárnákhoz.

A tiltott ércet
kivájjuk,
lenyeljük,

és hazaérvén,
székletünkből kiturkáljuk! –

De műszak után
még elmegyünk a főnökhöz.

Mert,

bár eddig tűrtük valahogy,
de így, hogy bennünk az érc,
végre elküldjük a jó kurva anyjába.

 

A fiatalság százada nevű várat,

jelentem, körbevettük.
Készleteik a semmi határán táncoltak.

Sikeresen éheztettük őket, de jött a tél,
és hazamentünk asszonyainkhoz.

Legközelebb
tavasszal
támadunk.

 

Korsós Gergő 2000-ben született Szekszárdon. Az ELTE germanisztika alapszakának hallgatója. Verseit eddig többek között a Székelyföld, a Pannon Tükör, az Új Forrás és a KULTer.hu közölte.