Korpa Tamás: Tranzakciók VIII.

Részletek

Írta: Korpa Tamás

kérdezgettük egymást, de nem kérdeztük meg egymástól 

olyan böllér volt, aki liliomokat ölt.

** 

citromerezetű udvari lampion, benne
rabszolga szentjánosbogár.
még két átvilágított éj, és
felszabadítom. 

** 

a falvédőre Heidegger-idézeteket hímzel
önlebomló cérnával. 

** 

narancsfa egy pergő vakolatú emésztőgödör szélén.
élethossziglan a szennyvízből táplálkozik.
gyümölcseiből facsarj nehéz, selymes dzsúzt nekem. 

** 

ismered azt az étvágyat, mikor egy pohár mákot
megiszol,
s homlokodon pattognak a verejtékcseppek? 

** 

hiszen te sokszor megnyaltál. a kádban úszó
teamécsesek beleharapnak a sötétségbe. 

** 

hadarása felgyorsítja a teret.
dadogása lelassítja az időt.
forma formál formát formál forma. 

** 

gyerekek nyálával töltve a szenteltvíztartó.
pórusaikat nyitogatja az izgalom. 

** 

pókháló-kötésmintákat állítanak ki.
következetes struktúrákat keresnek
elszigetelt események helyett. 

** 

azok a cseppköves karsztvaginák, amelyekhez évekig visszajártam.
vannak akik – tehát nem mindenki –
visszajárnak. 

** 

érintés, de már
az érintés helyén,
ahol van, elképzeli,
s amit hagy, azt is,
így és így.
a száj nem csak a mozdulat eleje. 

** 

tartalmas kútvíz. inkább egy kaktusz testéből
csillapítanám szomjamat. 

** 

spontán nagy felejtések.

**

a napfény koreográfiája a növényi balettben, ahogy a
páraelszívó csövén kitáncol, s én
az iszonyat terét hozom létre, amikor mégis letöröm a friss
leveles szárat. 

** 

vannak nyomok, amelyek fontosabbak annál, mint aki
hagyja őket.
félelemből a félelmet akarta elmesélni a félelmének. 

** 

sűrű, tűhegyes borostám: dúc, amivel nyomokat hagyok rajtad.

**

felfedi azt, pedig látjuk, hogy letakarja.
látjuk, hogy mi az, amit felfed,
de letakarja. 

** 

nyelvében elvágták a beszélőidegeket.
tetemes részén kikapcsolták az ízlelést is. 

**

lélekvándorlás, mint mozgáskultúra.

**

forró mellbimbóid, akár kék gázrózsák hevítette
apró serpenyők.
és most olajat csurgatok a tűzre. 

** 

arra kérlek, szisztematikusan törd el a
csontjaimat, hogy egy merőben új
alakzatként forrhassanak össze,
s lábadozás után is használható legyek még,
mint egyszerű homlokzatdísz, vagy szerény,
atipikus rózsaablak. 

** 

előbb kimondani,
            mint érezni.
előbb menni át egy tekinteten,
            mint visszapattanni.

** 

új látásmódot, nagy témákat remélt a szemtengelyferdítő
műtéttől.
szemei azonban nem értettek egyet vele. 

** 

mit tegyen, ha testén keresztülzuhannak a szavak,
s csak pórusaiban gyűjtögetheti a port tovább? 

**

a zongorista csupa izom ujjai kocognak a billentyűkön.
a zene kiszervezi és szétszórja
a szobában
az ént.
nagy kék virág kussol a cserépben. 

** 

bordáid ívét őrzi a szemeteszsákba gyűrt póló. 

**

ennek az embernek csupa kitüremkedés a mellkasa,
mintha egy magáról megfeledkezett vakond
randalírozna benne. 

** 

kérdezgettük egymást, de nem kérdeztük meg egymástól. 

** 

szereted a csokoládét? – fordult a széljárás egy ismeretlen
gyermek felé. 

**

beleélni, összefüggésteleníteni, ledolgozni,
rábólintani,
üdvözölni a távoli okozatok karavánját.

Korpa Tamás 1987-ben született Szendrőben. Gérecz Attila- és Sziveri János-díjas költő. Legutóbbi kötete 2024-ben látott napvilágot K-terminál. 20 dosszié Kolozsvárról címmel a Bookart és a Kalligram gondozásában.