Hírlevél feliratkozás

Keresés

Sonnet Mondal verse

André Ferenc fordításában
Egy test égett a máglyán a tenger mellett. / Egy kutya nézett engem és nyüszített. // A tűz hangjai és a hullámok nevetése közt / a tenger, mintha pletykált volna az egekkel / és az lángoló test úgy nézett ki, mint egy begyúlt szivar – / amit tajtékzó, részeg vizek mellett szívnak. // Csecsemőszellemnek éreztem magam, aki nézi saját születését.

 

Sonnet Mondal angolul író indiai költő, az Enchanting Verses Literary Review folyóirat főszerkesztője. Ezidáig kilenc kötete jelent meg, verseit több nyelvre lefordították.  

 

 

Egy égő testtel szemben

 

Egy test égett a máglyán a tenger mellett.

Egy kutya nézett engem és nyüszített.

 

A tűz hangjai és a hullámok nevetése közt

a tenger, mintha pletykált volna az egekkel

és a lángoló test úgy nézett ki, mint egy begyúlt szivar –

amit tajtékzó, részeg vizek mellett szívnak.

           

Csecsemőszellemnek éreztem magam, aki nézi saját születését.

 

A kísértő test, ami magába zárta a szellemet,

elhagyta a világot, amely szeret feledni.

 

Jelentéktelennek tűnt a légzés mint a kutya vonyítása,

és az élet nem volt többé kétség.

 

Felettünk morajló fellegek mint emlékek

figyelmeztették az átváltozó lelket a jelenlétére.

 

Vibráló nátrium fények próbálták

megvilágítani a szeretet és az elhagyás súlyát.

 

Minden amit mondtak és tettek

mint hiábavaló hazugságok lebegtek a fáradhatatlan hullámok felett.

 

Úgy éreztem valaki más vagyok

és amíg küzdöttem hogy azzá a valaki mássá váljak,

elvesztettem magam mint egy halvány pontot a végtelenben.

 

André Ferenc fordítása