
Paul Éluard versei (f. Góz Adrienn)
- Részletek
- Írta: Paul Éluard
A beletörődő tekintet a szempárra hasonlít amit legyőztél
Ameddig ellát a szem testem felé
Minden fa minden ága minden levele
Fű a sziklák tövében a házak seregében
Távol a tenger szemedben fürdik
Egyik nap képe a másik után
Az oly gyarló vétek és erény
A véletlenül arra járó férfiak áttetszősége
És a dacos tekintetedtől füstté váló nők
Szűzajkú ólomszívű rögeszméid
Az oly gyarló vétek és erény
A beletörődő tekintet a szempárra hasonlít amit legyőztél
A testek a csömör a hév zűrzavara
A szavak attitűdök eszmék mímelése
Az oly gyarló vétek és erény
Soha be nem teljesült ember a szerelem
Szinte torz
Isten áldjon bánat.
Köszöntelek bánat.
Bele vagy vésve a mennyezet vonalaiba.
Bele vagy vésve a szemekbe, amiket szeretek,
Nemcsak nyomort hozol,
Hisz elárulnak
Egy mosollyal a legszegényebb ajkak is.
Köszöntelek bánat.
Csábító testek szeretete.
Szépségből támad
Testetlen szörnyként
A szerelem ereje.
Az arca csalódott.
Tekintete szomorú, szép.
Fordította: Góz Adrienn
Paul Éluard 1895-ben született, majd 1952-ben elhunyt francia költő. 16 évesen tüdőbetegséget kapott, ezért abbahagyta tanulmányait. 1912 decemberétől 1914 februárjáig Davosban gyógyult egy szanatóriumban, ez idő alatt jelent meg első verseskötete Premiers Poèmes címmel. Első, orosz származású felesége később Salvador Dalít választotta, s mint Gala Dalí vált ismertté. Éluard az első világháborút a fronton töltötte. Az 1920-as években csatlakozott a dadaistákhoz, majd a szürrealistákhoz, csoportjuktól az 1930-as években eltávolodott. Barátja volt Pablo Picasso, aki illusztrációkat készített köteteihez. 1933-ban kizárták a kommunista pártból, melyhez 1942-ben újra csatlakozott. A II. világháborúban részt vett a francia ellenállásban. Szívbetegségben hunyt el, sírja a Père-Lachaise temetőben van. 1953-ban posztumusz Nemzetközi Békedíjat kapott.
Góz Adrienn 1974-ben született Debrecenben. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Írásai, fordításai többek között a Magyarul Bábelben, a Litera-Túra Művészeti Magazin, az 1749 és a KULTer oldalain jelentek meg.