Garaczi László verse

Részletek

Garaczi László 1956-ban született Budapesten. József Attila-díjas író, költő, drámaíró, műfordító. 2014 szeptemberétől egy éven át Graz város írója cím birtokosa. Legutóbbi kötete Wünsch híd címmel látott napvilágot, a Magvető kiadó gondozásában, 2015-ben.

(Kállai Márton felvétele)

Fejnehéz

Nincs kedve, neked se, de nem otthon.

Bekapcsolni tévét, rádiót és minden lámpa ég.

Valaki helyett lemaradni, semmi közöd hozzá:

figyelemelterelés, hogy ne ébresszen kétséget.  

Megközelíthetetlen és nem tetszik.

Vonzás a kölcsönös nemtetszésben:

az ártatlanságra emlékeztet a reménytelenség által.

Nincs hely, a sarokban szétszedett szék,

csöpög az eső: figyeli, hogy ügyetlenkedsz.

Káröröm, közöny, vagy nem lát, noha ide lett

beállítva a szeme. Visszahúzódni egy üres dobozba.

Megfordulnak, bólogatnak, billegnek, nehezék

van bennük vagy mágnes. Lények tömbben.

Nem beszélni, de ne is legyél ott. Zsibongás, halogatás,

nehéztelés, nehézkedés, alámerülés. Állsz a falnál:

kezedben székláb. Pörögnek, néznek. Mind néz.     

(A DIA Neményi Márton fotójának felhasználásával készült)