Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...

Sárkány Tímea verse

fellélegzel, ha elkerülheted a járt / utat. nem a járatlansággal van a / probléma, csak útvonalak / kombinációit szeretnéd / magadénak tudni, végtelenné / tágítani a bejárható tereket, / hadd legyen változatos a felszín, / ha már évek óta pontokat köt / össze benned a maradás

 

Sárkány Tímea 1995-ben született Kézdivásárhelyen. Váltakozva a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanul magyar nyelv és irodalom, illetve összehasonlító és világirodalom szakpárosításban.

 

heterotópia

 

hiányos mondatszerkezet vagy,

a helyhatározók lemaradoztak

pályaudvarokon, buszmegállókban.

nem tudod bemérni magad míg

nincs talpad alatt föld, sem szilárd

matéria, leszámítva a kattogó vonat-

kerekeket, mert azok csak forognak

tovább, alkut kötöttek a kötöttséggel,

kétféle irányelv mozgatja őket.

néha kitekintesz az ablakon, össze-

mosódnak az esőszínek a kékülő

hegygerincekkel, feketedő fákkal.

oda-vissza mozogsz te is, néha

fellélegzel, ha elkerülheted a járt

utat. nem a járatlansággal van a

probléma, csak útvonalak

kombinációit szeretnéd

magadénak tudni, végtelenné

tágítani a bejárható tereket,

hadd legyen változatos a felszín,

ha már évek óta pontokat köt

össze benned a maradás.