Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...

Elekes Dóra verse

mikor arra a magas székre mászol. / Te majd arra a magas székre mászol

Elekes Dóra 1975-ben született. Műfordító, író, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett magyar-angol szakon. Önálló kötetei: Tündi és Samu (2014), A muter meg a dzsinnek (2015).

 

Kör

 

(Fiú)

 

Ha felnövök majd, meghívlak sörözni,

mert egyszer biztos felnövök,

jót fogunk mi ott ketten ücsörögni,

tudósok leszünk, elnökök;

és cigizünk is majd, füstkarikából

repcsit fújok, te tündérvárakat,

a legmagasabb székre mászol,

nem lóbálod a lábadat;

a legmagasabb székre mászol,

míg én hozom az újabb köröket,

régi dalocskát dudorászol:

körkörös idő ‒ üvegkirakat.

 

 

(Lány)

 

Ha felnövünk majd, meghívhatsz sörözni,

mert egyszer biztos felnövünk,

te leszel a miniszterelnökünk,

szupermenő lesz veled ücsörögni.

És cigizünk majd, te füstkarikából

várakat fújsz, én tündérszárnyakat,

és már nem lóbálod a lábadat,

mikor arra a magas székre mászol.

Te majd arra a magas székre mászol,

s míg én kérem az újabb köröket,

te csak nézelődsz: üvegkirakat

mögött az idő körbe-körbe táncol.