Csontállományban dunsztolom / a holtidőt. Konzerválom, mint nagyanyám / a nyár végén eltett befőtteket. A melegen tartott / csontüveg ma még funkcionál.

Ha megérkeznek, feletteseik igyekeznek / eltüntetni nyomaikat, ők sem akarják, / hogy kiderüljön, van lehetőség menekülni, / továbbhordani a sebeket, amiket okoztunk, / egy felesleges, vesztes életben, / ahol az ellenség az úr.

A Metafórum kortárs irodalmat népszerűsítő felület verspályázatának nyertes szövegei (Fazakas Attila, szakmai díjas és Matyi Dolóresz, közönségdíjas). 

Mit jelenthet a hitelesség az azonnaliság és avulás korában? Mik a kilátásaim a túlnépesedett világban erdélyiként és kisebbségiként, nőként és férfiként? Mi az, amiért felelősséget kell vállalnom? A címtelen föld – erdélyi fiatal metamodern költészet című antológia sok más mellett ezekre a kérdésekre is válaszokat keres. Az alábbiakban a frissen megjelent kötetből közlünk néhány szöveget.

ha nincs beszerző / ha nem kopog már hajnalban / ha nem szerez be / akkor nincs semmi / egyhangúan keringene / az egész világegyetem / és a beszerző / beszerzi a mikuláscsomagokat / és minden a legnagyobb rendben

Piros volt a fal, a bárpult fölött flitteres jaguár strázsált, / müezzinzene szólt, és versek hangzottak fel. /Mindenki csillogott, mint egy bársonnyal bélelt ládában a kincsek. / Mégsem tudtam rájuk nézni, befele kellett: rád.