Nyirán Ferenc verse
- Részletek
- Írta: Nyirán Ferenc
Sok éve mesélte vonaton egy / orvos, milyen volt átélnie az / infarktust. Azonnal vette a / jeleket, tudta, mi a teendője, / ha csak magára számíthat az / éjszakában. Kimenni a hidegbe, / hosszan, mezítláb, és titokban / búcsúzni el a holdtól.
Cím nélkül
Térey Jánosnak
Sok éve mesélte vonaton egy
orvos, milyen volt átélnie az
infarktust. Azonnal vette a
jeleket, tudta, mi a teendője,
ha csak magára számíthat az
éjszakában. Kimenni a hidegbe,
hosszan, mezítláb, és titokban
búcsúzni el a holdtól.
Volt-e időd feleszmélni,
tudtad vajon, mi történik
veled épp? Vagy alattomosan,
álmodban támadott meg?
Nem tőled kérdezte Petri,
hogy minek élsz még, hallod?!
Máig bánt, hogy néhány szó
után ott hagytalak a könyvesboltban,
meg sem indokolva, hogy vonathoz
sietek. Gyere vissza János, különben
én megyek utánad.
