Tinkó Máté verse

Hírlevél feliratkozás

Keresés

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

Puskás Panni: Szép, akkor is (regényrészlet)

Fotó: Valuska Gábor

Vagy tarthatnának egy nyilvános kivégzést az egyetem kertjében, ahol tőlem, meg a hozzám hasonló méltatlanul sokat élt oktatóktól egy füst alatt megszabadulhatnának. Nevünket pedig egy emléktábla őrizné az alma mater falán: itt nyugszanak egyetemünk legfölöslegesebb tanárai, akik arra sem voltak képesek, hogy időben elpatkoljanak. Legyen könnyű nekik a föld!

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Tinkó Máté verse

Részletek

ha most lemaradok róla nincsen érv / ami viszontlátásod lehetetlenségét bitorolja / nincsen viszontlátás kölcsönös

Tinkó Máté 1988-ban született Békéscsabán. Költő, kritikus. Az ELTE BTK-n végzett. Első kötete Amíg a dolgok rendeződnek címmel látott napvilágot 2014-ben, a FISZ gondozásában.

Bárcsak bezárhattam volna

bárcsak bezárhattam volna

7 x 7 négyzetrácsos kalitkába

amit érzek minek mélységét

a te létezésed bőröd puhasága arcod

őszintesége minden huncutsága

fénytörése együttesen adja ki

olyan ostoba vagyok

akár egy kiskamasz

pedig csak visszafelé

vezet út a gyermekkorba

emlékszem mennyire szorongva

az orvosi rutinellenőrzés előtt

és a vigasz közelről távolról

sem érkezett

nem voltak sem különös sem hétköznapi

ellenállások bennem csak az előérzet

hogy valamit már végleg elvesztettem

ha most lemaradok róla nincsen érv

ami viszontlátásod lehetetlenségét bitorolja

nincsen viszontlátás kölcsönös

csak bámulom az üres falat

potyog le róla foszlik a vakolat

mindent körülír a pusztulás kerek erdő

épített és építetlen környezet

érdektelenség csillámlása a kövön

a legszebb hogy gondtalan és jég-

hideg: meddő álom az égen

Impresszum

Irodalmi és kulturális portál

Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Együttműködő partner: Fiatal Írók Szövetsége
Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika
Szerkesztők: Borcsa Imola, Pinczési Botond, Pintér Kitti

A SZIFONline.hu a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készül.

© SZIFOnline 2014