Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Csermely Mátyás: Labora

Fotó: Zanati Réka

A gyár nagy volt, eszméletlenül. Tornyai szikárak, felhői nehezek, rendszere ütemre lélegző. Egy hatalmas bogárbelsőre emlékeztetett, ami mintha valami felettébb velőset emésztene, olyannyira szuszogni tetszett.

Bővebben ...
Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Fotó: Molnár Péter

Mádi Beáta versei

vizezett zab kotyog testükben / patáik alatt megkopott út // horpadás a test

varjak

madarak szállnak,
kárognak feketén,
azok a varjak,
azok a varjak,

kinyúlt pulóver a tegnap,
szürke felhőben
percek fulladoznak,

ajtók alatt
múlt illata tekereg,
gombóccá gyűrt
testamentumon
kézzel írt
szavak:

madarak szállnak,
kárognak feketén,
azok a varjak,
azok a varjak,

(éhezők tenyeréből
esznek),
néma sikoly a
nyomorultak
elhamvadt teste,

hagyatékmondatok
égnek sebekbe,
megszáradt tinta
vérfoltok alatt.

madarak szállnak,
kárognak feketén
azok a varjak
azok a varjak

 

lovak

vágtatás előtt még ittak
a por
felhőkre tapad
vizezett zab kotyog testükben
patáik alatt megkopott út

horpadás a test
elnyelt kilométerek
energiaáramlásban a
lovak

megvadult szomjúságot olt
az eső
most hegyi patak
oldott enyhet isznak
s feltűnnek újra
amint a porfelhő a

lovak

 

 

Mádi Beáta Budapesten született, itt is él. Ének-zene-karvezető, szolfézstanár diplomáit az ELTE-n szerezte, jelenleg ének-zenét tanít gyakorló általános iskolában. Az irodalom szeretete gyermekkora óta meghatározó tényező. A versírással irodalmi kurzusélmények hatására kezdett foglalkozni. A szavak ereje, titkai, a velük kifejezhető gondolatok mélysége mai napig lenyűgözi. Első verskötete 2019-ben Mélység, második verskötete Fénykörök címmel 2021-ben jelent meg. Mindkét kötetet a Papírusz Book adta ki.