Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...
Fotó: Molnár Péter

Mádi Beáta versei

vizezett zab kotyog testükben / patáik alatt megkopott út // horpadás a test

varjak

madarak szállnak,
kárognak feketén,
azok a varjak,
azok a varjak,

kinyúlt pulóver a tegnap,
szürke felhőben
percek fulladoznak,

ajtók alatt
múlt illata tekereg,
gombóccá gyűrt
testamentumon
kézzel írt
szavak:

madarak szállnak,
kárognak feketén,
azok a varjak,
azok a varjak,

(éhezők tenyeréből
esznek),
néma sikoly a
nyomorultak
elhamvadt teste,

hagyatékmondatok
égnek sebekbe,
megszáradt tinta
vérfoltok alatt.

madarak szállnak,
kárognak feketén
azok a varjak
azok a varjak

 

lovak

vágtatás előtt még ittak
a por
felhőkre tapad
vizezett zab kotyog testükben
patáik alatt megkopott út

horpadás a test
elnyelt kilométerek
energiaáramlásban a
lovak

megvadult szomjúságot olt
az eső
most hegyi patak
oldott enyhet isznak
s feltűnnek újra
amint a porfelhő a

lovak

 

 

Mádi Beáta Budapesten született, itt is él. Ének-zene-karvezető, szolfézstanár diplomáit az ELTE-n szerezte, jelenleg ének-zenét tanít gyakorló általános iskolában. Az irodalom szeretete gyermekkora óta meghatározó tényező. A versírással irodalmi kurzusélmények hatására kezdett foglalkozni. A szavak ereje, titkai, a velük kifejezhető gondolatok mélysége mai napig lenyűgözi. Első verskötete 2019-ben Mélység, második verskötete Fénykörök címmel 2021-ben jelent meg. Mindkét kötetet a Papírusz Book adta ki.