Pethő Anita helyszíni tudósítása Nádasdy Ádám tárcakötetének bemutatójáról

Nádasdy persze tisztában van azzal is, hogy a kisebbségeket – legyenek akár etnikai, vallási vagy szexuális értelemben azok – mindig is jellemzi valami titok, amivel játszanak is néha, és ami ingerli a többségi társadalmat. Ennek ellenére úgy gondolja, jobb nem titkolóznia, hacsak nem valakinek épp ez a játék az életeleme.

Az Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat április 14-én negyedik évadának első állomásához érkezett, melynek alkalmával Benedek Miklós 2014-ben megjelent Mintha emberekből állna című verseskötete került az ifjú, ámde annál szigorúbb bírák, Antalovics Péter, Dancsó Andrea és Rizsányi Attila terítékére.

Hogy a harmincöt irodalmár szövegeit magába foglaló kötet megszülethessen, abban közvetve Vári Györgynek is van szerepe, még ha 2012-ben nem is sejtette, hogy a Magyar Narancsban megjelent cikkének ilyen hatása lesz. Abban az írásában kijelentette ugyanis, hogy Magyarországon világirodalom-kritika alig létezik, Zelei pedig szerette volna bebizonyítani, hogy ez az állítás nem igaz.

Lanczkor Gábor és Oláh Szabolcs debreceni disputájáról

A formaiság kérdését továbbfűzve került elő mintegy költői mintaként Borbély Szilárd, elsősorban a Halotti Pompa című kötetével, illetve Zrínyi Miklós, akinek Syrenaia kötetének fakszimile kiadását gyakran olvasgatta elmondása szerint Lanczkor a Fehér daloskönyv című kötete megírása közben. Ezt a szokatlan hagyománykijelölést a régi magyar irodalomból pedig elsősorban Zrínyi revelatíven darabos rímtechnikájával magyarázza, illetve azzal a fajta heroizmussal, mely nem romantikus, sokkal inkább nyers értelemben van meg benne, tekintetbe véve azt a tényt, hogy Zrínyi egyben hadvezér is volt, nemcsak költő.

FRONTÁTTÖRÉS // FRONT BREAKTHROUGH /// TRAUMA#3

Budapest romokban. Füstölgő épületek, az út szélén összetört járművek. Bombakráterek, sitt halmok, betört ablakok, ameddig a szem ellát. A Lánchíd leszakadt darabjai a Duna medrében pihennek. Éhezők és sebesültek az utcán, a kórházakban nincs szabad ágy, a légópincékbe zsúfolva túlélők remegnek. 1945. február 13-át írunk.

Beszámoló a FISZ Holokauszt Emlékév – Hogyan tovább című konferenciájáról

Hogy miért érdekes a Holokausztnak éppen a hetvenedik évfordulója? Talán azért, mert a következő kerek évfordulót a túlélők közül már jóval kevesebben fogják megérni, és akik megérik majd, azok többségének is legfeljebb halvány kisiskoláskori emlékei maradnak a vészkorszakról. A kerek évfordulóknak persze inkább csak szimbolikus jelentőségük van, ráadásul ha a megemlékezések kötelező jellegűek, nem feltétlenül érik el a céljukat. Erre példa a 2014-es Holokauszt Emlékév néhány nagy vihart kavaró eseménye.