Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Műfordítás

Tess Gallagher versei (f. Lauer Péter)

Fotó: Morella Muñoz-Tebar T.

A vizsgálat szerint 13 %-kal / gyengébben pumpál a szív

Bővebben ...

Purosz Leonidasz verse

Ahol én élek, nem ilyenek a nők. / Magabiztosak, vagy azzá tehetők. / És a feminizmus sem csak az, hogy / szabadon költhetik a pénzt. / De hát úgy beszélek, mintha / be lennétek ide zárva. / Félreértés ne essék: / nagyon finomakat főztök. // Ti már nem fogtok megváltozni, / drága Kishúgom és Anya.

 

Purosz Leonidasz 1996-ban született Szegeden. Szentes és Budapest után jelenleg Marosvásárhelyen tanul. Első, A városnak meg kell épülnie című kötete 2016-ban jelent meg a FISZ gondozásában. Új könyve hamarosan a Magvető Kiadónál lát napvilágot.

 

 

Drága Kishúgom és Anya,

 

mellettetek állok.

Higgyétek el, nekem is fájt látni,

hogy viselkedett a szülinapján apa.

Az ajándék jógabérletet félredobva

felsóhajtott: ne már. Bassza meg,

tényleg erre kell költeni a pénzt?

És ez tényleg megalázó,

nem a szokásos hiszti.

 

Most lehet nevetni, de én

érzékeny és empatikus vagyok.

Utálom, ha ölelgettek, igen,

ez valamiért sajnos így maradt.

De bárki mást meg tudok ölelni,

tudom azt mondani: ne haragudj,

azt is: sírj nyugodtan, nincs

semmi baj. Sírni is tudok.

 

És mondták már azt lányok,

hogy mellettem voltak először: nők.

Nem úgy, ahogy felénk értik,

hanem, hogy magabiztosak

és szabadok, szabadok, szabadok.

Pedig még szerelmesek sem voltunk.

Jó volna megmutatni nektek, milyen

vagyok kettesben egy lánnyal.

 

Különben az is probléma, hogy

egy jógabérlet tényleg baromi drága.

Illetve komolyan: jógázni apát?

És az is probléma, hogy a családunkban

mindig a férfiak az okosabbak,

ami aggaszt, mert ráerősít

idejétmúlt sztereotípiákra.

Ezért egy kicsit haragszom is rátok.

 

Ahol én élek, nem ilyenek a nők.

Magabiztosak, vagy azzá tehetők.

És a feminizmus sem csak az, hogy

szabadon költhetik a pénzt.

De hát úgy beszélek, mintha

be lennétek ide zárva.

Félreértés ne essék:

nagyon finomakat főztök.

 

Ti már nem fogtok megváltozni,

drága Kishúgom és Anya.

Én sem fogom szeretni az öleléseteket.

De ígérem, a házasságom más lesz:

nem válok olyanná, mint apa,

és ha a lányomtól jógabérletet kapok,

megölelem, még ha jógázni

végül nem is megyek el.