Veréb Árnika versei
- Részletek
Veréb Árnika 1995-ben született Kistarcsán, Veresegyházon nőtt fel. Az ELTE Irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének elsőéves hallgatója. Főként irodalomkritikákat ír.
otthon
amikor hazamegyünk
Zemplénbe
elmegyünk apámmal
Vizsolyba a nagyszülői házhoz
ahogy ő mondja
körözünk autóval
a puszta utcákon
eddig csak egyszer
szállt ki kenyérért
amúgy csak ülünk
az ablak mögött
apám mindig csak lassít
a ház előtt
a nagyszülői udvaron
ahol Jancsika négykézláb
ette a tyúkszart
ott most putri van
apám szerint
a kút ugyanaz
és ilyenkor megfeszül
az alkarja
mert az idegen morgásra előbújik
valami a putriból
megáll a kútnál
és nézi a drága autót
a neki drágát
néz minket belülről
kifelé
sohasem látni a szemét
csak hogy ott egy ferde
folt
a kopár udvaron
és az autó lassan
továbbfordul
Apám keze
a férfiak kezébe
szeretek bele.
az erek mint folyók
dagadnak.
ez az a víz.
apám keze
száraz és nagy
lassú folyamokkal.
szerethető
a lapos holdnyi
körmökkel.
a repedések
az ízületeknél
akár a szakadékok
a kéz szakadékai.
ott mindig perceg
apám keze
mint a szálas
fahasáb.
amikor kivágják
fekete füsttel
ég.
