Hírlevél feliratkozás

Keresés

Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...

Antalovics Péter verse

véletlenül ezt a verset, / valószínűleg észre sem

Antalovics Péter 1993-ban született. Költő, az Újvidéki Egyetem hallgatója, a Híd Kör tagja. Első kötete Örökszoba címmel látott napvilágot a Forum Kiadó gondozásában, 2014-ben.

 

 

véletlen-vers

 

tudod, egészen véletlenül

írtam neked ezt a verset.

nem is neked akartam.

ezeket a rád utaló szavakat

is véletlenül használom most,

mindössze így hozta

a sors, a levegőben lebegő

véletlen. ha nem írtam volna

véletlenül ezt a verset,

valószínűleg észre sem

vennéd, hogy én vagyok.

véletlenül rágyújtok egy

szál cigire, de véletlenül

azonnal szédülök tőle,

ezért véletlenül kinyitom

az ablakokat. kell a friss

levegő, meg a hideg,

véletlenül épp tél van,

egyébként is takar-

ékoskodom a fűtéssel.

egészen véletlenül időt

sem hagyok magamnak,

hogy át- vagy felül-

értékeljek, esetleg bíráljak.  

nem tudom, véletlenül miért

nem neked akartam írni

ezt a verset, miért csak

véletlenül alakult így.

a feszültség nő, míg magam-

nak véletlenül valami irány-

adó jelzőfényt szerzek,

most véletlenül sem akarom,

hogy vétlenül véletlennek higgy.