Elekes Dóra Dettikéről és más istenekről, valamint Kollár Árpád A Völgy, írta Tárkony című köteteinek bemutatójáról

A progresszivitásáról híres Csimota Kiadó két legsikeresebb kiadványa az elmúlt időszakban egyértelműen a Milyen madár és A muter meg a dzsinnek volt. Előbbi tavaly, utóbbi idén nyerte el az Év Gyerekkönyve Díjat. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy a gyerekirodalmi szakma és a kortárs gyerekirodalomra nyitott olvasóközönség nagyon pozitívan fogadta őket. Mindennek fényében érthető, hogy nagy várakozás előzte meg a szerzők új könyveit, melyeknek megjelenését az Ünnepi Könyvhétre időzítette a kiadó egy kettős könyvbemutató keretében.

Bödecs László helyszíni tudósítása Gál Soma könyvbemutatójáról

Fehér Renátó az első kötetes szerző sajátos helyét a mai magyar irodalomban többek között a hrabali kapcsolódási pontokkal magyarázta. Kiemelte a vidéki miliő befolyását, a nosztalgia jelentőségét, valamint a pábitel figura megjelenítését. Ezek sajátos egyvelege Gál prózájában azt eredményezi szerinte, hogy a tragikum és a komikum egyértelműen és elválaszthatatlanul férnek meg egymással, „derűfájásnak” nevezte ezt a jelenséget, mely hallgatva az est végén az újabb felolvasást, találó kifejezésnek bizonyult.

Szarka Károly beszámolója Makai Máté Koriolán dala című könyvének bemutatójáról

A kedves fogadtatás után a világ összes könyvbemutatója közül időarányosan valószínűleg itt hangzanak el a legtöbbször a „technológia”, a „pszichedélia” és a „metafizika” kifejezések. A meglehetősen közönségbarát, mindössze félórás beszélgetés harmadik résztvevője amúgy hangsúlyozottan nem irodalmár és nem bölcsész: Németh Lóránt informatikus a technológia irányából közelíti a Makai-novellákat, technológia és művészet kapcsolatáról értekezve.

A kolozsvári születésű, Papp-Zakor Ilka első, Angyalvacsora című és a világjáró Soltész Béla harmadik, Inbox című novelláskötete csapott össze a május 15-én az Európa Kollégiumban megtartott Olvass Be! vajdasági kritikustusa soron következő állomásán, ahol Patócs László vezényletével ezúttal Berényi Emőke, Fehér Dorottya és Fehér Miklós fejtegették véleményüket.

2016. május 4-7. között rendezték meg az első Nemzetközi Balkáni Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Konferenciát Törökország legnyugatibb nagyvárosában, a görög-bolgár-török határnál fekvő Edirnében (magyar nevén Drinápolyban). A konferencia rögtön egyik első sajátossága, hogy a balkáni régió részének tekintette Görögországot, Romániát és Magyarországot is. Ezt a konferencia kijelölt témái alapján lehetett leszűrni, ugyanis a balkáni országok gyerekirodalma mellett, a fenti országok is a konferencia témáját képezték, kiegészülve természetesen a török irodalommal.

Biztosan nem volt szerencsétlen napja annak, aki péntek 13-án ellátogatott a Fiatal Írók Szövetsége legújabb programsorozatának első állomására és Térey Jánossal töltötte a délutánt. Az új Vers Szimpózium rendezvényei egy-egy fontos kortárs költemény köré szerveződnek szövegelemző előadásokkal, szándékoltan azon a helyszínen, amely valamiképpen kötődik az adott alkotáshoz és így a költőhöz. Ezért kerülhetett elsőként Vámospércsen terítékre Térey János Zártkert című verse, amelyet paratextusa szerint a vámospércsi Báthori kert ihletett.