Hírlevél feliratkozás

Keresés

,,Mindig van valami szégyen abban, ha az ember nyugodtan írhat!”

Selyem Zsuzsa kolozsvári estjéről Vass Csaba tudósít
Mint kiderült, a kötetben szereplő állatok nem úgy lettek megalkotva, hogy megfeleljenek egyfajta antropomorfizáló ábrázolásmódnak. A szerző alaposan utána olvasott azon állatoknak, amelyek könyvbe bekerültek. Kíváncsi volt, hogyan kommunikálnak, milyen gesztusokat tesznek egymás irányába, bizonyos szituációkban (például veszélyhelyzetekben), hogy tartják a fejüket, hogyan dekódolható testbeszédük.

Bővebben ...

A vátesznek vége

Sopotnik Zoltán Moszkvics című kötetének bemutatójáról
Sopotnik bevallja, hogy egyszerre dolgozik a szorongásból és az iróniából, „a szorongásban találtam meg a formám”, értve ezt mind egzisztenciális, mind intellektuális jellegében. A szorongás Sopotnik alkotói folyamatában eszerint egyfajta felhajtóerőként működhet, az irónia pedig oldja a szorongás feszültségét.

Bővebben ...

Ez csak bordaközi ideg

Sárkány Tímea helyszíni tudósítása Láng Orsolya Bordaköz című könyvének kolozsvári bemutatójáról
Kulcsár Árpád a szerteágazó működésmód apróján arra kérdezett rá, hogy a több területen történő önkifejezés mennyire markánsan különítheti el az alkotásokat. A válasz egyszerű: egymással is érintkező síkokról van szó, ezért közelítő-távolító folyamatnak tekinti a bennük és általuk megfogalmazódó kérdések formába öntését. Önrendelkezően maga a probléma fogja megtalálni azt a kifejezésformát, amelyben megélhet.

Bővebben ...

Kiszökött az Árnyék

Tamás Dénes és Szőllőssy Balázs tudósításai
Jász Attila, alias Csendes Toll jó szimatú indiánként kérdezi a szerzőt A hegyi füzet mögött fellelhető témákról, természetközeliségtől zeneiségen át szociális érzékenységig. Győrffy ódzkodik attól, hogy íróként vagy költőként aposztrofálja magát – végül kiegyeznek abban, hogy talán a régész lenne a legmegfelelőbb szó arra az alkotói attitűdre, amit képvisel. Az erdő körül növekednek az árnyékok, leszáll az este.

Bővebben ...

Az „otthonra talált” konferencia

„…az én gyönge oldalam” – Jókai Mór novellisztikája (Balatonfüred, 2016. december 2–3.)
A konferencia végére a résztvevő kutatók egyöntetű megállapítása alapján kirajzolódott, hogy Jókai saját önkritikus megjegyzése arról a bizonyos „gyönge oldalról” megcáfolható. A tanácskozáson többen, több alkalommal is kijelentették: Jókainak a legkevésbé sem gyönge oldala a novellaírás. Novelláinak sokoldalúságáról pedig az árulkodik, hogy a tanácskozás során – noha a problémafelvetések vagy a megközelítési mód, esetleg a végső következtetések egy irányba tartottak vagy egybeestek, de – nem volt két olyan előadás sem, amely ugyanazt a szöveget állította volna középpontba.

Bővebben ...

Kikötőben töltött napok III.

A Kolozsvári Kikötő harmadik napjáról (2016. december 7.)
Egyre nehezebben indulnak a reggelek a hét közepére érve, és egyre rövidebbek az éjszakák. Már régen elmentek az utolsó éjszakai buszok (Kolozsváron ez éjfél után egy órával esedékes), de legalább a taxi olcsóbb, mint Pesten (2,5 lej egy kilométer), így az elnyúló kocsmázások anyagilag kiegyenlítődnek. Az egymást váltó irodalmi eseményektől átalakul az időérzékelésem, összemosódnak mondatok és arcok, felcserélődnek sorrendek, és nyugtató hullámzás veszi kezdetét.

Bővebben ...