Fehér Dorottya tudósítása a FISZ-tábor első napjáról

Szél dagasztja a molinókat, Arany Jánosé nem is marad talpon, ami az első percekben némiképp elvonja a figyelmet Szálinger Balázsról. A vele beszélgető Balogh Gergő kérdésére, hogy miben más egy pályakezdő helyzete ma, illetve hogyan változott meg az irodalmi nyilvánosság és a magyar költészet pályakezdésének idejéhez, a 90-es évek végéhez képest, Szálinger Balázs azt válaszolja, az internet jelentősen átalakítja a mai szerzők indulását.

Nyelv és költészet/költői nyelv szétválaszthatatlansága nem csak tematikusan jelenik meg Heidegger írásaiban, hanem saját írásmódján is megfigyelhető, amihez a szakirodalom sem viszonyul fenntartások nélkül: sokan egyszerűen olvashatatlannak tartják, sőt a szerző azt is megjegyezte, hogy egyesek szerint olyan, mint egy rossz költő. A beszélgetés vége felé a technika-fejezet apropóján – mely a kötet leghosszabb egysége – szóba került, hogy mit szólna Heidegger, ha nem az ’50-es, ’60-as évek mediális feltételeiről gondolkodott volna, hanem a jelen kontextusában például a wifiről.

Esti zárásként a Bulgakov Kávéházban rendezték meg a Spoken Város – Kolozsvár Slam eseményt, ahol a fiatal szerzők olvasták fel kötetlenül Kolozsvárhoz kapcsolódó, vagy itt írt műveiket. Végül, de nem utolsósorban, a minifeszt elejétől íródó résztvevők névsorát egy időkapszulába zárva elásták a Fellegvár egyik szegletében a szervezők, így Kolozsvár következő generációi számára meglepetést tartogathat a láda megkeresése, mikor egy újabb Kolozsvár-képet igyekeznek majd felfejteni, és jelenünk lesz a múlt.

Árdeli tűnt Athén – Kolozsvár-dialógusok címmel kétnapos, Kolozsvár irodalmi emlékezetét és jelenét kutató irodalomtörténeti tanácskozást és költészeti minifesztet rendez a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Magyar Írók Ligája 2017. május 22-én és 23-án a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen és a Bulgakov Kávéházban – olvasható a Facebook-esemény leírásában, ahová nemcsak a programot töltötték fel a szervezők, hanem megadták az érdeklődők számára azokat a támpontokat, irányokat, ami köré szerveződtek a Kolozsvár-reflexiók.

2017. május 22-én került sor a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) Részek és párbeszédek című sorozának második beszélgetésére. A találkozó Ungváron, az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet könyvtárában zajlott. A diskurzus hallgatói az intézmény magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakirányú képzésben részesülő diákjai, előbbi tanárai, valamint a KVIT tagjai voltak. Ki tud jó műfordítás-kritikát írni? Hogyan fogadja a kritikát a kritikaíró? A résztvevők többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.

Molnár Bea tudósítása Kulcsár Árpád A harmadik ipari forradalom csöndje című könyvének bemutatójáról

A kötet multimediális, abban az értelemben, hogy az általa közreadott versek költészeti teljesítménye mellett, és saját tárgyi valóságán túl, igyekszik minél több érzékszervünkre hatni közvetetten hozzáférhető külső csatornák segítségével is. Azt szerettem volna, hogy ne csak egy tárgy legyen, ami hordozója a szavaknak, hanem valami, aminek minden rögzülésében benne van az odafigyelés, a munka. Minél inkább ki szerettem volna vonni az ipari mozgás alól – mesélte a szerző. QR-kódokba sűrítve találunk benne videókat, pixelekbe rejtve pedig olyan egyéb utalásokat, amelyek megfejtéséhez sokszintű olvasásra van szükség.