Zilahi Anna naplója a Fiatal Írók Szövetsége lengyelországi műhelyének harmadik és negyedik napjáról

A fordítói workshop magyarul zajlik, a lengyel résztvevők is magas szinten beszélnek, érdekes nyelvélmény. Bécsben sokat gondolkoztam azon, hogyan hangzik az osztrákok számára, ahogy töröm az anyanyelvüket, és arra jutottam, valószínűleg rendkívül irritáló lehet, de a magyarul beszélő lengyelek hallgatása első blikkre – képzavar –, mint egy váratlan, de nem zavaró udvarlás. A Testtelen tánc forgatása jut eszembe, azzal a különbséggel, hogy a magyar nyelv jelen esetben nem egy furcsán közénk ékelődő hártya, hanem a közös pont.

Az istenkeresés profán aktusát, az állatkérdés társadalompolitikai dimenzióit és a fiktív öninterjú előnyeit is megvilágító beszélgetés bomlott ki Serestély Zalán Az állomás 3 kutyái és Varga László Edgár bejárónőm: isten című köteteinek ősbemutatóján, Marosvásárhelyen, a 86. Látó Irodalmi Játékokon. A két fiatal alkotó egy időben tűnt fel az irodalmi szcénán, első köteteik is egyszerre debütáltak, és pályaívük azóta is hasonló ütemben rajzolódik. A szerzőkkel Papp Attila Zsolt beszélgetett.

Ferencz Mónika naplója a Fiatal Írók Szövetsége lengyelországi műhelyének első két napjáról

Fél hatra érkezünk a felolvasóest helyszínére a Massolit Books & Caféba. Amikor elfoglaljuk a helyünket, még megegyezünk, ha az érdeklődők nagyon kevesen vannak, és mind tudnak magyarul, akkor végül nem angolul fog folyni a beszélgetés. Ebből is látszik, hogy mennyire képtelenek vagyunk elszakadni Budapesttől. Négy percen belül az összes szék megtelik, a hátsó sorokban pedig egy-egy pohár sörrel állnak és várják, hogy elkezdjünk beszélni. Igyekszem nem mutatni, mennyire izgulok. Melinda felteszi az első kérdést a magyar irodalmi közegről, hirtelen mindenki feloldódik.

Csutak Gabi beszámolója Ladik Katalin performanszáról

Ladik Katalin a Trafó kísérleti jellegű produkciókra fókuszáló XXS sorozatának keretén belül vendégszerepelt Budapesten az Alice Kódországban című performanszával október 24-én. A művészt már hosszú ideje foglalkoztatja Lewis Caroll könyveinek világa. 1980-ban mutatta be Gyulán Alice című munkáját, ezen kívül számos verset is írt a mesék motívumait felhasználva. A Trafóban bemutatott előadás, amelynek első verziója Łódźban a Muzeum Sztukiban került színre 2012-ben, egy egészen új irányból közelíti meg Csodaország és Tükörország lényeit.

Kovács Eleonóra tudósítása

Egy eseménysorozat (Részek és párbeszédek), két időpont (szeptember 27. és október 19.) és vendég (Dobás Kata, majd Szöllősi Mátyás). Változatlan: a helyszín (Ungvár, egyetem, Bercsényi Miklós Könyvtár) és a moderátor (Csordás László). Megtörténik a második és a harmadik beszélgetés. Utóbbit telefoncsöngés, suttogás, lapozás, lelassult wifi és a szomszéd terem felújítása (építése) miatt keletkezett zúgás zavarja meg. Formálja valószerűbbé.

Szekeres Vanda tudósítása Németh Gábor Dávid debütkötetének bemutatójáról

Mi nehezebb, verset írni vagy felolvasni? A felolvasás görcs, és nem feltétlen azon a hangon tudja megszólaltatni versét a szerző, ha felolvassa, ahogyan az ő benne „él”. A „kitettség” állapotát emelte ki Mészáros Márton, ezeknek az „elszenvedett állapotoknak” a leírásai azonban csak a versíró következetes munkája révén jönnek létre, miközben ez a megszólalás sokkal intimebb a hétköznapi diskurzusnál.