Górász Péter beszámolója a MISZJE nemzetközi kulturális fesztiváljának második napjáról

Az irodalmi folyóiratokat kevesen olvassák, a szerb műveket még arányait tekintve is kevés idegen nyelvre fordítják le, egyedül talán Németország igazán befogadó ebben a tekintetben. Szerb kultúrpolitika valójában nem létezik! ‒ fakadt ki Marojević. A hallgatóság soraiban ülő szerb és szerbül beszélő magyar pályatársak szerencsére nem tartották vissza véleményüket, így a beszélgetés vége felé izgalmas vita bontakozott ki a közép- és kelet-európai régió országaiban működő irodalmi élet nehézségeiről.

Vigh Levente beszámolója a Valami helyet című Borbély Szilárd-szimpóziumról

Mi lehet, kérdezi az előadó, az a kiüresedettség, szorongatottság, amiben a versek megszólalója is üresnek tekinti magát, az, akit depresszív figuraként azonosítunk és megszólalásait vallomásként is olvassuk – adekvát kérdés ez olyan szövegek esetében, amelyek mégiscsak gépies eljárásokkal állítják elő és közvetítik ezt az ürességet. Ahogy az is kérdéses, hogy miért talál ennyi olvasóra és miért örvend ekkora népszerűségnek ez a nyomasztó és ontológiai kérdéseket feszegető költészet.

Herédi Rebeka beszámolója a tizenegyedik egri FISZ-konferenciáról

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg – Halál az irodalomban tematikával – a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szaktudományos konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének társszervezésével. A konferencia a Líceum 214-es termében, a Tittel Pál Könyvtárban kapott helyett és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A rendezvény összesen két napot ölelt fel (március 22-23.), ez idő alatt összesen tizenhat előadást hallgathattunk meg öt szekcióra bontva. Minden szekciót egy elnöki korreferátum, valamint vita választott el egymástól.

Hansági Ágnes Médiakonfiguráció és/vagy poétika? című előadásáról

Az előadás címében feltett kérdésre, miszerint Médiakonfiguráció és/vagy poétika? okozta-e az említett elbeszélések kritikusok előli rejtőzködését, Hansági Ágnes válasza elsősorban a médiakonfiguráció. Vagyis azt kell megfigyelni, hogy az első közlések mediális meghatározottsága mennyiben befolyásolta a szövegek további sorsát – természetesen a poétikai fejtegetésekre támaszkodva, mivel a két dolog nem független egymástól.

Pethő Anita tudósítása a Fiatal Írók Szövetsége Ad notam Jókai című rendezvényéről

Tudósítóként szándékoltan kívül helyezve magamat a játéktéren és a közönség reakcióit figyelve talán az volt a legnagyobb tapasztalata ennek a programpontnak, hogy felszínes és elhamarkodott az a vélemény, miszerint ne lennének kapcsolódási pontok a mai tizenévesek és Jókai életműve között. Mert igenis vannak, lehetnek, csak hagyni kell, hogy ezeket maguk a fiatalok találják meg, fedezzék fel maguknak, például egy ilyen improvizációs est formájában.

Énekes András Előd tudósítása a Borbély Szilárd-emlékestről

Az este során nem először és nem is utoljára hangzott el egy olyan végletes, vérfagyasztó idézet vagy megállapítás, amely a gördülékeny, az óvatoskodást nem túlzásba vivő, de végig a legnagyobb tisztelet hangján folyó beszélgetés résztvevőit és hallgatóságát kizökkentette egy másodpercre, s a négy évvel ezelőtti esemény kitörölhetetlen, kéretlen emlékét tépte fel. A beszélgetés előrehaladtával úgy tűnt, hogy a résztvevők egyre inkább Borbély Szilárd alkatának, viszonyrendszerének, a világgal való kapcsolatának felfejtésére vállalkoztak.