Hírlevél feliratkozás

Keresés

Néha KAF, néha nem

Szabó R. Ádám Kovács András Ferenc könyvbemutatóiról
Az Olvasókönyv 446 oldalon 28 kritikát, 13 tanulmányt és 3 verselemzést vonultat fel; a szövegművek 1983 márciusától (Cs. Gyimesi Éva A rejtőzködő lírikus című kritikájától) 2015 januárjáig (Kulcsár-Szabó Zoltán Jelenlét hangszalagon című elemzéséig) ívelnek. A gyűjtés és a szelekciós protokoll kidolgozása természetesen nem volt egyszerű, mondták a kötet szerkesztői, és még a kiterjedt odafigyelés ellenére is maradtak ki fontos szövegek a bibliográfiából, amelyeket majd a második kiadásban pótolnak.

Bővebben ...

KAF és olvasókönyve

Sánta Miriám beszámolója a KAF-olvasókönyv kolozsvári bemutatójáról
Balázs Imre József egy vérbeli irodalomtörténészi kérdést tesz fel a költőnek: tudja-e korszakolni magát? A kérdés szándékosan groteszk, a válasz várható: nem. KAF elmondása szerint mindenhol élt, Kolozsvár is számára otthon – csakúgy mint Szatmárnémeti, Marosvásárhely vagy Székelykeresztúr környéke, életének meghatározó pillanatait vagy költözéseit nem tartja a korszakolhatóság egy kritériumának, mivel az ember mindent túlél (és – hozzáteszem – nem látja önmagát kívülről).

Bővebben ...

Dadogásunk története

Szabó R. Ádám tudósítása a Látó Irodalmi Játékok 83. alkalmáról
A könyv amúgy is a maga útját járta, hiszen eredetileg egy Erdély-regénynek indult, mintegy legutóbbi regényének, az Ahol az ő lelke című opus folytatásaként. Az Ahol az ő lelke megírása után merült fel benne egy történelmi regénytrilógia létrehozásának gondolata Vidában. Aztán, több ezer oldalnyi kutatómunka után a regény „irányt váltott”, a szerző rájött, hogy nem tud bizonyos dolgokról anélkül írni, hogy ne írna saját magáról és családjáról, úgyhogy az írás folyamán a regény önéletrajzibbá alakult át.

Bővebben ...

Az a kis zaj az ostyán

Veres Erika helyszíni tudósítása
Az elemzéseket követően Lesi Zoltán kérdezte Csehy Zoltánt a Homokviharról és a szimpózium témájául választott versről. E beszélgetésből kiderült, hogy a kötet inspirációs alapanyagának számít Skuta Nóra és Skuta Miklós zenei munkássága, s hogy a Homokvihar című kötetben Csehy Zoltán tulajdonképpen a zenei gondolkodás megértését célozta meg.

Bővebben ...

Érzem a várost. Rejtve.

Ozsváth Zsuzsa a Gyújtópont - Nagyvárad versszimpóziumról
Reméljük, hogy ez egy csodálatos barátság kezdete – zárta le Tasnádi-Sáhy Péter az Gyújtópont elnevezésű, Fiatal Írók Szövetsége és az Élő Várad Mozgalom kerekasztal-beszélgetését és Nagyvárad versszimpóziumát szeptember 23-án, szombat délután a Darvas-La Roche Házban. A szervezők reményei szerint ezt az alkalmat még több közös beszélgetés fogja követni 2018 folyamán, többek között egy Zudor János Nagyvárad-verseit fókuszba helyező költészeti szimpózium.

Bővebben ...

Szíriusziul a magyar néphagyomány

Sárkány Tímea tudósítása a JAK-tábor harmadik és negyedik napjáról
Egy másik játéktér megnyitása volt a hungarofuturizmusról szóló diskurzus is, amelyet Bajusz Orsolya, Havasréti József, Seregi Tamás, Sirokai Mátyás, Nemes Z. Márió és Miklósvölgyi Zsolt igyekezett meghatározni bulvárhermeneutikai módon, hogy az éjféli órákban a közönség még találjon valamiféle kapaszkodót. A politika és poézis összeházasításának ezen újabb alakzata főként az űrtematikát, a sci-fi-költészetet részesíti előnyben, a Juhász Ferencéhez hasonló életművek újraolvasása lesz a következő kihívás az irodalom számára, hogy például szíriusziul szólalhasson majd meg a magyar néphagyomány.

Bővebben ...