Hírlevél feliratkozás

Keresés

A véneki vályogfal maga

Gál Soma tudósítása a IX. Véneki Alkotótábor első napjáról
A visegrádi feszített tempó azért vissza-visszaköszön a véneki erdőszélen is: nem sok idő jut megemészteni a hallottakat, máris kezdődik Géczi János és Marno János szerzői estje. A két órás, kicsit kimerítőre nyúlt programot Marno Dávid moderálja figyelmesen, két apjával a színpadon, a közönséget többször és könnyen bevonva. Helytálló, hogy párbeszédet folytassunk, hiszen az apropó, a közösségi alkotás itt a két szerző munkájában köszön vissza: négy hónapja dolgoznak együtt közös verseken.

Bővebben ...

Kortárs szépirodalmat a balatoni bor mellé!

Beszámoló a FISZ Szöveghullám 2.0 zenés irodalmi turnéjának keszthelyi állomásáról
A Fiatal Írók Szövetsége július 11-e és 15-e között negyedik alkalommal rendezte meg Szöveghullám elnevezésű, zenés irodalmi turnéját, amelynek célja, amint az a sajtóközleményben is állt, hogy az alapvetően fővároscentrikus kortárs szépirodalom eljusson vidéki helyszínekre is. A rendezvény idén két új balatoni várossal bővült, Keszthellyel és Csopakkal, valamint a tavalyihoz hasonlóan Révfülöp, Balatonszárszó és Balatonföldvár is szerepelt az úti célok között – s bár minderről érdemes lenne egy átfogóbb képet is adni, jelen tudósítás Keszthelyre koncentrál, rövid kitekintéssel a további színhelyekre.

Bővebben ...

Gombaszög él – egy hét a független völgyben

Rólam elég sokan tudják, hogy nem vagyok egy szentimentális széplélek, nem szoktam nyálaskodni, főleg nem egy tudósításban. A tábor alatt borzasztó híreket kaptam otthonról, és nem gondoltam, hogy végig tudom csinálni a hetet. Nem tudom elmondani, hogy mennyire hálás vagyok annak a temérdek embernek, akik mellettem álltak. Ez a Gombaszögi Nyári Tábor nem csak azt tanította meg nekem, hogy mi a szabadság, hanem hogy felnőttként is találhatok igazi barátokat.

Bővebben ...

A végjáték, avagy a turul esete a szövegpokollal

Ebből, mint mondja, egy idő után kialakult egy kibeszéletlenül, kimondatlanul továbbadott trauma, ami azt az érzést kelti az átélőjében, hogy állandóan kerülget valami fontosat, amiről mégsem beszélhet. Prózája és néha esszéi is kapcsolódnak tehát ehhez a bizonyos beszédhiányos helyzethez, amit úgy próbál kezelni, hogy nyelvezetet igyekszik teremteni a hiányhoz, a nyelvben pedig kikerülhetetlenül benne van ez a probléma.

Bővebben ...

Utazunk a képzelet és a realitás között

Az ember Nádas szerint nem tud a saját életéről sem úgy beszélni, hogy ne egészítse ki fantáziával, olyan dolgokkal, amelyekről hallott, de nincs emléke, és ha mindezt csinálja, olyan emlékei is támadnak, amelyek valóságosak, mégis amellett érvel, hogy emlékezés és felejtés a szó szoros értelmében nem létezik, csupán absztrakció. Valóban felejtünk el dolgokat, mert az időnek másik rétegében, másik szintjén járunk, mondja, a jelenség pedig a koncentráció és dekoncentráció képességével, arányaival függ össze.

Bővebben ...

Mesék egy fáradt nemzedékről

Az univerzális, klasszikus műveltségre alapozó irodalombefogadás nincs többé, a mai kultúra értelmezésében szubkultúrák szövedékéből áll össze. Ha pedig az ember teljesen naivan kezd írni, használhat úgy vonatkozási rendszereket, hogy ezekről fogalma sincs. Annak kapcsán, hogy le lehet-e fotózni egy történetet, Németh Gábor azt mondja, az alapkérdés az, hogy meghatározzuk, mi egyáltalán a történet, hiszen ez egy időben zajló változás leírása, a változásnak stációi vannak, a stáció szó pedig arra utal, hogyan is tudunk elképzelni egy lehetséges történetet.

Bővebben ...