Hírlevél feliratkozás

Keresés

Botlatókövek és statisztikák

2024-ben jóval kevesebben oszthatják meg közvetlen élményeiket az utókorral. Innentől kezdve tehát az áldozatok, a túlélők, a bűnösök, a cinkosok vagy éppen az eseményeket passzívan szemlélők gyerekein és unokáin a sor, hogy szembenézzenek a még mindig nem túl távoli múlttal, és hogy kezdjenek valamit saját és közös identitáskérdéseikkel.

Bővebben ...

Nem szimplán lövöldözős kalandregény

Szabó Róbert Csaba Alakváltók című könyvének bemutatója, Írók Boltja, 2016. május 4.
Az író nagyjából egy évtizede találkozott Pusztai Ferenc és bandája történetével, és rögtön megragadta az a mozzanat, hogy a világháború végével akadtak olyanok, akik a fegyvereket összegyűjtve elvonultak a hegyekbe az új rendszer ellen harcolni. Szerinte a westernfilmek világát idézi meg mindez. Nagyjából 30-34 ilyen banda létezett szerteszét az országban, összesen mintegy 600 taggal (a legutolsót 1962-ben sikerült a Securitaténak felszámolnia), köztük Pusztaiék egyetlen magyar csoportként kivételnek számítottak.

Bővebben ...

Lyra monstrorum

A költőt inspiráló munkák is érdekes képet mutatnak, a különböző herbáriumok mellett többek között Ulisse Aldrovandi Monstrorum historia című művének szürreális képei, Oravecz Imre korai kötetei, illetve Herta Müller novelláinak szikár, kegyetlen nyelvezete, ritmusa ihlette meg a szerzőt a kötet írása során. A versek ritmusa ugyanis nagy jelentőséggel bír Mezei elmondása szerint, gyakran nem is a szöveg jelentése, sokkal inkább az olvasó jelenléte a fontos, a kötet ugyanis magával ragadó, mégis borzongató fizikai érzetekkel operál, amelyek sajátos ritmussal fűszerezve adják meg e líra semmihez sem hasonlítható hangulatát.

Bővebben ...

A lusta olvasó elvesztése – Beszélgetés Tompa Andreával

Hogy mit jelent számára Kolozsvár mint város, mint fenomén, Tompa Andrea összetett választ adott: egyfelől meghatározóak az önéletrajzi tapasztalatok, vagyis az otthoniasság érzése, az, hogy nem téved el, jól tud tájékozódni. Másfelől viszont a regényeiben nem e tér megörökítésére tesz kísérletet, hanem aprólékos munkával tár és épít fel egy virtuális, megfoghatatlan emlékezetvárost.

Bővebben ...

Rózsaszín habnak látni a világot, avagy kritikai beszélgetés Bartis Attila regényéről a Hadikban

Hosszú várakozás előzte meg Bartis Attila legújabb regényének megjelenését. A vége népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, ezt az olvasói fogadtatás és eladási mutatók egyaránt alátámasztják, habár kritikai téren már jobban megoszlanak a vélemények. A március 24-én a Fiatal Írók Szövetsége szervezésében megrendezett Kritikustusán Bartis Attila új regényének fogadtatását járták körbe a Hadik Kávéházban. Szekeres Nikoletta moderátor beszélgetett Benedek Anna kritikussal, Gerőcs Péter íróval és Mészáros Sándor szerkesztővel.

Bővebben ...

Hogyan ne legyünk fiatal szerkesztők?

Mikor és hol kell beavatkozni egy szövegbe? Hogyan tanulható meg és egyeztethető össze a saját és a szerző stílusa? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a szerkesztőnek egy lapszám megszületése során? Milyen a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás helyzete egymáshoz viszonyítva? Befolyással van-e a digitális cikkfeltöltés a print kiadásokra?

Bővebben ...