- Részletek
2024-ben jóval kevesebben oszthatják meg közvetlen élményeiket az utókorral. Innentől kezdve tehát az áldozatok, a túlélők, a bűnösök, a cinkosok vagy éppen az eseményeket passzívan szemlélők gyerekein és unokáin a sor, hogy szembenézzenek a még mindig nem túl távoli múlttal, és hogy kezdjenek valamit saját és közös identitáskérdéseikkel.
Bővebben ...
- Részletek
Szabó Róbert Csaba Alakváltók című könyvének bemutatója, Írók Boltja, 2016. május 4.
Az író nagyjából egy évtizede találkozott Pusztai Ferenc és bandája történetével, és rögtön megragadta az a mozzanat, hogy a világháború végével akadtak olyanok, akik a fegyvereket összegyűjtve elvonultak a hegyekbe az új rendszer ellen harcolni. Szerinte a westernfilmek világát idézi meg mindez. Nagyjából 30-34 ilyen banda létezett szerteszét az országban, összesen mintegy 600 taggal (a legutolsót 1962-ben sikerült a Securitaténak felszámolnia), köztük Pusztaiék egyetlen magyar csoportként kivételnek számítottak.
Bővebben ...
- Részletek
-
Írta: Szilágyi Szilvia
A költőt inspiráló munkák is érdekes képet mutatnak, a különböző herbáriumok mellett többek között Ulisse Aldrovandi Monstrorum historia című művének szürreális képei, Oravecz Imre korai kötetei, illetve Herta Müller novelláinak szikár, kegyetlen nyelvezete, ritmusa ihlette meg a szerzőt a kötet írása során. A versek ritmusa ugyanis nagy jelentőséggel bír Mezei elmondása szerint, gyakran nem is a szöveg jelentése, sokkal inkább az olvasó jelenléte a fontos, a kötet ugyanis magával ragadó, mégis borzongató fizikai érzetekkel operál, amelyek sajátos ritmussal fűszerezve adják meg e líra semmihez sem hasonlítható hangulatát.
Bővebben ...
- Részletek
Hogy mit jelent számára Kolozsvár mint város, mint fenomén, Tompa Andrea összetett választ adott: egyfelől meghatározóak az önéletrajzi tapasztalatok, vagyis az otthoniasság érzése, az, hogy nem téved el, jól tud tájékozódni. Másfelől viszont a regényeiben nem e tér megörökítésére tesz kísérletet, hanem aprólékos munkával tár és épít fel egy virtuális, megfoghatatlan emlékezetvárost.
Bővebben ...
- Részletek
Hosszú várakozás előzte meg Bartis Attila legújabb regényének megjelenését. A vége népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, ezt az olvasói fogadtatás és eladási mutatók egyaránt alátámasztják, habár kritikai téren már jobban megoszlanak a vélemények. A március 24-én a Fiatal Írók Szövetsége szervezésében megrendezett Kritikustusán Bartis Attila új regényének fogadtatását járták körbe a Hadik Kávéházban. Szekeres Nikoletta moderátor beszélgetett Benedek Anna kritikussal, Gerőcs Péter íróval és Mészáros Sándor szerkesztővel.
Bővebben ...
- Részletek
Mikor és hol kell beavatkozni egy szövegbe? Hogyan tanulható meg és egyeztethető össze a saját és a szerző stílusa? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a szerkesztőnek egy lapszám megszületése során? Milyen a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás helyzete egymáshoz viszonyítva? Befolyással van-e a digitális cikkfeltöltés a print kiadásokra?
Bővebben ...