Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek
- Részletek
- Írta: Bodor Emese
Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?
Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?
Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.
Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?
Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük.
Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva
A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán