Purosz Leonidasz: Mi, akik már nem beszéljük a nyelvet,
- Részletek
- Írta: Purosz Leonidasz
Elképzeljük magunkat a darálóban: / ilyen hát egy teherhajó gyomra, / amint megkerüli Európát – éjjelente / hullákat okád a vízbe emlékeztetőül.
Elképzeljük magunkat a darálóban: / ilyen hát egy teherhajó gyomra, / amint megkerüli Európát – éjjelente / hullákat okád a vízbe emlékeztetőül.
azt hitted, / a végén téged / is elrejtenek
Íme, a kert. Gyertek beljebb, / lányok, kövessétek a hangom
Újabban egyre több mindenben fedezlek fel, / annyira értelemszerűen kihozod belőlem magamat
A bioméz nyomokban antibiotikumot tartalmaz. / A márkázott vaj nyomokban vajat. / A rádió recseg, a bemondó raccsol és bakizik. / Frontérzékenyek kíméljenek, M0-ás és az Egér út beállt.
Távol a tértől ásítottak az aluljárók, a lépcső- / fokokon apró koszfoltok lapultak, eldobott szívószálak / gurultak. Szunnyadt az állomás. Néhány cipő kopogott / csak lent a nagy, szürke köveken.