
Héda Veronika versei
- Részletek
- Írta: Héda Veronika
A kanapé alatti sötét / világ mindörökre bekebelezte.
A kanapé alatti sötét / világ mindörökre bekebelezte.
A móló esti fényben, / a hattyú enni kér. / Kérdőjele nyakának / válaszra várna még.
egy találkozás nem arról szól, / hogy valakit mindenáron lenyűgözzek, / hogy fajlagosan minél többet / megmutassak nagyszerűségemből.
A letűnt korok maradványából okulnak majd. // Egyszer megcsodálják.
A grafithegy vénámon fejére / állított hegyvonulat.
Azt éreztem, minden mondat, ami a hisztériáról szól, diagnózis eddigi írásaimra. A valósághoz való kötődés küzdelmének szomatizálása – ez volt minden mondatom.