Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...

Sirokai Mátyás verse

A hangorgiától érzékcsalódásokat átélő utazókat vibráló bálnanyelvek forgatták a szájüreget betöltő, elnyújtott sikoltások elektromos huzalai között, miközben végtagjaik az érinthetetlenek táncát rángták a kezekkel és lábakkal zsúfolt térben.

Sirokai Mátyás 1982-ben született Tapolcán. Költő, zenész, a beat tanúja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ütőhangszer szakán diplomázott. Két kötete jelent meg: Pohárutca (JAK+Prae.hu, 2008), A beat tanúinak könyve (Libri, 2013). A Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog és a Beat Hotel (a vs.hu irodalmi rovata) szerkesztője.

 

 

A káprázatbeliekhez [19]

 

Miután a kirajzás során alkalmazkodtunk az örökös súlytalansághoz, az önmagát formáló hajó mélyén létrejött a bálnakabin, ami a benne lebegő test mozgását az infra és ultra tartományok között vonuló, szelíd hanghullámok csordájává alakítja. A bálnakabin művészi megszólaltatásának nehézsége egy felhangolt húron bemutatott kötéltánc nehézségével vetekszik, de már avatatlan használata is olyan érzéki élvezettel párosul, ami a függőség új formájához, a magzati mámorhoz vezetett. A hangorgiától érzékcsalódásokat átélő utazókat vibráló bálnanyelvek forgatták a szájüreget betöltő, elnyújtott sikoltások elektromos huzalai között, miközben végtagjaik az érinthetetlenek táncát rángták a kezekkel és lábakkal zsúfolt térben.  

A végül egyetlen összefüggő bálteremmé rendeződő hajó utasai akkor is a gyönyör súlytalan karjai között lebegtek, amikor a hangóceán egyik embriója, túlcsordulva anyja ölelésétől, a bent kergetőző hullámokat kiengedte a hajóból, hadd járják be kedvükre a külső sötétség köreit. A minden korábbi jelzésre néma űr váratlanul megrándult, és csillapító, hűs érintéssel válaszolt az óceánmély csapdájába esett borjak kétségbeesett áriájára.        

 

Sirokai Mátyás