Bódog Bálint versei

Részletek

Írta: Bódog Bálint

Félti a kiöntött sört, a hideget, / a jókedvet, meg hogy mellesleg, // tegnapi hír: a háborúban sok az / elesett, és meghalnak ma is sokan, / és ez az új adat megint több száz / embert elföldel, eltemet.

Tartsd a markodat

Percenként a zsebéhez kap:
a tegnapot keresi. Kapaszkodna
abba, ami az estéből megmaradt.

Félti magát, a székeket.
Félti a kiöntött sört, a hideget,
a jókedvet, meg hogy mellesleg,

tegnapi hír: a háborúban sok az
elesett, és meghalnak ma is sokan,
és ez az új adat megint több száz
embert elföldel, eltemet.

A zsebéhez kap, eldugja két kezét.
Hátha akad kapaszkodó, markolat.
Most előszed valamit,
ne nézz rá, csak tartsd a markodat.


Egyszer talán

Sok minden kinőtt már a zsebemből:
cukrospapírok közül tavaszi zápor,
telített csönd, ami úgy zörög,
mintha lim-lomokkal teli
doboz rázkódna a platón:
tegnap esték, jövő nyarak.

Kérdések szöktek szárba,
aztán megnőttek magasra,
most metszésre várnak:

itt lenne az ideje, hogy
végre kirázzam zsebeim.
Tiszta, új nadrág a régi
lyukas helyett?

Egyszer talán te is
kinősz végre:
lemetszelek, és
nem kell többet
zsebre tett kézzel
álldogálnom a
buszmegállóban.

Bódog Bálint 2000-ben született Budapesten, összevissza nőtt fel. Jelenleg az ELTE BTK Szabad bölcsészet szak elsőéves hallgatója.