Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Sonnet Mondal versei

Lanczkor Gábor fordításában
Meztelen hullámokkal / közösül az elme / sikolyuk víz alá merül. // Hipnotikus hatástalanság / szürkévé bűvöl engem is / a tengerig érő esőfelhők szürkéjévé. // Ellentmondó természeti hangok között / ráébredek / elmém többet nyom lelkemnél. / A lehetetlen / lehetséges. // Természet, természet – ó, nem tudom / hogy feleségnek volnál jobb / vagy csak ágyasnak.

 

(Linda Ibbotson felvétele)

 

 

Sonnet Mondal angolul író indiai költő, az Enchanting Verses Literary Review folyóirat főszerkesztője. Ezidáig kilenc kötete jelent meg, verseit több nyelvre lefordították. 

 

 

Tushar lakásából (Malabar Hill, Bombay)

 

Kitartó fuvolaszó nyom a korlátnak

szélvihar taszít vissza.

 

Mint egy földre zuhant papírsárkány

sodródom misztérium és dallam közt.

 

Bámul az öböl megnyerő idegen

hullámzik tánclépésben mozdul

akár egy bengáli vándorénekes.

 

Misztikus madárfütty hajtja

a tenger harci szekerét

láthatatlan lovak húzzák partra.

 

Meztelen hullámokkal

közösül az elme

sikolyuk víz alá merül.

 

Hipnotikus hatástalanság

szürkévé bűvöl engem is

a tengerig érő esőfelhők szürkéjévé.

 

Ellentmondó természeti hangok között

            ráébredek

elmém többet nyom lelkemnél.

   A lehetetlen

      lehetséges.

 

Természet, természet – ó, nem tudom

hogy feleségnek volnál jobb

vagy csak ágyasnak.

 

 

Hamut kóstolni

 

Egy cigaretta hamuként váltja meg magát

ajkam előtt várja

            szürkévé égjen.

 

Minden romlásom a dohányban

tévedéseim korma

 

keserű             az ajkamon.

 

Várja a megértés

hogy a füstszűrőig égjen   –   hamuszaggal

 

hadd jutalmazzon.

 

Vétkeim mélyén valami

lemeztelenedni vágyik.

 

 

Hírek

 

Bárhová kerülnek a napilapok

a hírek velük tartanak.

 

Utcasarkokra, sétány sarába, vasboltba –

 

utcai ételt csomagolnak

Ranjan halálába.

Tanima öngyilkossága

egy cipőtalpra tapad.

Arca szétszakítva, mocskosan

riasztóbbnak tűnik még a halálánál is.

 

És ha egy-egy vasboltba kerül az újság –

ne érje őket szög, ne.