Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Próza

Vecsei Márton: Ide, vissza

Fotó: Nemes Eszter

A vízben több tucat fekete, úszósapkás fejet véltem felfedezni. De rendesen elkolombuszoztam! Még a végére sem jutottam amúgy logikussá váló gondolatmenetemnek, ami megválaszolná a kérdést, hogy mi a fenéért hordanak az emberek úszósapkát az óceánban, mikor rájöttem, hogy azok nem emberek. Hanem fókák.

Bővebben ...
Költészet

Áfra János: Áttörve hullámon, ködön

Fotó: Vigh Levente

Örökségem ezer éve / földből lassan kikeverve

Bővebben ...
Próza

Vajna Ádám: A falu (regényrészlet)

Fotó: Oláh Gergely Máté

Végül pedig biztosan tudnak szerezni a fiúkkal valamit a Szent Rókustól, leginkább valami apróbb testrészt vagy hasonló maradványt, és ha rá hallgatnak, akkor a Szent Rókust választják, mert igaz, hogy a népszerűsége, így, hogy egy ideje nem volt komolyabb pestis, lecsengőben van, de előbb-utóbb úgyis jön megint valami járvány, ez majdnem olyan biztos, mint a Teremtő szeretete.

Bővebben ...
Műfordítás

Cynthia Zarin (f. Nagy Benedek Máté): November

Fotó: Sara Barrett

Mivel tudtam, / hogy én magányra születtem, / úgy döntöttem, téged foglak szeretni: szellem, üldöző — 

Bővebben ...
Fotó: Balassa Tamás

Énidő

Szívesen időzöm a péksütiknél. Minden nap magamba szívnám ezt a mennyei illatot! Néha betyárpogácsát veszek, elvétve fahéjas csigát, de előfordul az is, hogy szénhidrátcsökkentett kenyeret rakok a kosaramba.

Péntekenként elmegyek a Lidlbe. Bevásárolok hétvégére, megveszem a következő pár napra szükséges élelmiszert. Ilyenkor a pénztáros beolvassa a telefonomról a Lidl-alkalmazást, ezért alacsonyabb áron juthatok hozzá számos termékhez. Szeretek kedvezménykuponokat igénybe venni, online lapozható reklámújságokat böngészni a mobilomon, vagy olvasgatni az e-mail címemre érkező hírleveleket. Jól szórakozom, ha szórólapokat és katalógusokat lapozgatok, vagy az internetes árukeresőben összehasonlítom a különböző üzletekben kapható termékek árait. Szívesen használom a virtuális vásárlói kártyámat, töltök ki online kérdőívet a nyerés reményében, és fedezek fel újabbnál újabb árukat az üzlet kínálatából.

Szívesen időzöm a péksütiknél. Minden nap magamba szívnám ezt a mennyei illatot! Néha betyárpogácsát veszek, elvétve fahéjas csigát, de előfordul az is, hogy szénhidrátcsökkentett kenyeret rakok a kosaramba. Meleg van itt, és tisztaság, inspirálóan hat rám a hozzám hasonló emberek társasága. A vásárlók, mint egy vasúti szerelvény kocsijai, egymás után kanyarognak az áruház sorai között. Szeretek a polcok között sétálni: tengernyi itt az ember, és az árukészlet, mint megannyi fűszál a mezőn!

Legutóbb a péksütik közelében többen az egyik árufeltöltő köré gyűltek. Odamentem én is.

– Mi történt? – kérdeztem kíváncsian.

Az árufeltöltő az illatozó péksüteményekkel teli fémállvány felé mutatott. Odafordultam. Egy ember válogatott a polcnál.

– Mit csinál? Mit kell rajta nézni?

– Semmit sem – mondta az eladó.

– Hát akkor? Miért mutat rá? – kérdeztem.

– Nem látja?! Ráncosodik – mondta. – Öregszik.

Ismét arra fordítottam a fejem. Fiatal nőt láttam, látszólag alig több negyvennél, de amikor jobban megnéztem, megijedtem. Ráncosodott. Száraz, barázdált bőrén percről percre újabb ránc jelent meg. Annyi, mint réten a fűszál. Még egy-két óra, és olyanná válik, mint egy shar pei kutya. Mi történhetett? Hová tűnt a bőréből a kollagén? Fel sem fogtam, amit látok. A bevásárlókocsimmal akadályt képeztem.

‒ Ki ez a nő? – kérdeztem az árufeltöltőt.

‒ Még sosem láttuk.

‒ Mi történhetett vele?

‒ Nem tudjuk. Csak annyit, hogy péksüteményt vásárol.

Ez volt az egyetlen infóm róla. Tovább toltam a bevásárlókocsit a zöldségekhez, kiválasztottam egy csomag brokkolit, közben fél szemmel a ráncosodó nőt figyeltem. Aztán a fűszerekhez értem. Szeretem válogatni az illatos, kicsi tasakokat. Sorra vettem, van-e még otthon tárkony, boróka, fokhagyma, kömény. Később az illatszerekhez mentem. Mennyiféle áru van itt! De, ugyan hányféle illatszerre van szüksége egy embernek? Visszamentem a péksütikhez. A nő is odaért. Újra válogatott.

– Hányadszor jön vissza? – kérdeztem az árufeltöltőt.

– Harmadszor.

– Mind a háromszor péksütit vett?

– Igen, mind a háromszor.

Beálltam a pénztár felé a lassan zötyögő sorba. Végül a fotocellás ajtón át elhagytam az áruházat. Az őszi nap felé fordítottam arcom. A zsúfolt parkolóban két férfi beszélgetett.

– A Lidlben öregszik egy nő…

Tehát máris elterjedt a hír. Nemsokára megtelt az egész áruház nézőkkel. Csak nem valami üzleti trükk az egész? Nem hiszem.

– Hol jártál? – kérdezte tőlem a kislányom, amikor hazaértem.

– A Lidlben voltam.

– És nem vettél hidratáló krémet?

– Miért vettem volna?

– Akkor azért ilyen ráncos az arcod?

– Az enyém? Az én arcom?!

Balassa Olivia magyar-etika szakos tanár, mentálhigiénés szakember. Tanulmányait Budapesten, a Semmelweis Egyetemen és Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végezte. Novellákat és verseket ír. A Szó-kincs, és a Lelkek iskolája irodalmi antológiákban közölték először Tű levél című novelláját majd Huszonhét Balaton című versét irodalmi alkotó pályázat eredményeképpen. Ezután a Holdkatlan, az Agria, AHetedik, és a Litera-Túra művészeti-irodalmi folyóiratokban jelentek meg a művei. Sirálytoll című kötetét 2021-ben adták ki. A hazai kortárs alkotók közül Szabó Borbála látásmódja és Jónás Tamás művei vannak rá a legnagyobb hatással.