Vida Kamilla verse

Hírlevél feliratkozás

Keresés

Seres Lili Hanna versei

A vénlányra új szót kell találnod

Lavinia Braniște (f. Mărcuțiu-Rácz Dóra): Belsőnulla

Egy adott ponton megpróbáltam elpanaszolni a dolgot a főnöknőnek, de hiába. Az irodában mindenki, de abszolút mindenki az a típusú ember, aki az autója ajtajánál messzebbre nem hajlandó elgyalogolni. A főnöknő nevetett, és rám hagyta, hogy értsek ebből a nevetésből, amit akarok.

Acsai Roland versei

Ki fél, lehúzza estig a félelem-spirál, / és háztalan huzatban az éj forog vele.

Puskás Panni: Szép, akkor is (regényrészlet)

Vagy tarthatnának egy nyilvános kivégzést az egyetem kertjében, ahol tőlem, meg a hozzám hasonló méltatlanul sokat élt oktatóktól egy füst alatt megszabadulhatnának. Nevünket pedig egy emléktábla őrizné az alma mater falán: itt nyugszanak egyetemünk legfölöslegesebb tanárai, akik arra sem voltak képesek, hogy időben elpatkoljanak. Legyen könnyű nekik a föld!

Pocsai János versei

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Murányi Zita versei

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Demeter Arnold versei

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Kátai Boróka versei

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Vida Kamilla verse

Részletek

méltósággal ül a kanapén, / és vasbeton a tekintete. / nagyapa nem létezik, csak mikor közel hajolok a nagyihoz, / hogy megöleljem és köszöntsem, / alsószoknyái gyarapodnak és egyszer csak megtelik a látásom, / ő ellép önmagától, így tűnik fel mögötte saját maga mása. / a visszaúton becsukom a szemem.

Vida Kamilla 1997-ben született Pécsen. Budapesti és bólyi lakos, az ELTE BTK magyar szakának hallgatója. Ex-sárvári diákköltő és Szöveggyár-résztvevő.

egy víztorony

Csete Somának

két víztorony áll szorosan egymás mögött,

a város szélén a repcefölddel szemben.

apa vezet, utazunk a nagyihoz.

igazából egy az a kettő, és annyi is marad,

csak ahogy csökken a távolság, úgy hízik bal oldalára

a szerkezet, aztán megkettőzi önmagát. ez mindig megtörténik.

ha erre jövünk, apát kérem, hogy álljon meg,

hadd menjek körbe, hadd fogjam meg, át akarom ölelni.

nyalogatom a hatalmas testet, a csavarokhoz érintem az orrom

és próbálok olyasmikre gondolni, amire nem szabad.

továbbutazunk, fél óra múlva oda is érünk,

a befőttes üvegek sorokká tapadása

teremti a rendet. szeretem a nagymamám,

olyan, akár a torony. méltósággal ül a kanapén,

és vasbeton a tekintete.

nagyapa nem létezik, csak mikor közel hajolok a nagyihoz,

hogy megöleljem és köszöntsem,

alsószoknyái gyarapodnak és egyszer csak megtelik a látásom,

ő ellép önmagától, így tűnik fel mögötte saját maga mása.

a visszaúton becsukom a szemem.

Impresszum

Irodalmi és kulturális portál

Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Együttműködő partner: Fiatal Írók Szövetsége
Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika
Szerkesztők: Borcsa Imola, Pinczési Botond, Pintér Kitti

A SZIFONline.hu a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készül.

© SZIFOnline 2014