Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...

Gondos Mária Magdolna versei

A város első felhőkarcolója / egy hatalmi versengésben épült, / anélkül, hogy egyeztettek volna / a közeli reptérrel. / Legfelül kávézó működött, / oda járt egy költő, amíg le nem ugrott. // Az eset után / pléhszoknyát adtak az / épületre, / hogy a következő / ne a járókelőkre essen.

 

 

Gondos Mária Magdolna 1989-ben született Csíkszeredában. A Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott magyar szakon, jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Fiatal Írók Szövetsége tagja.

 

 

Adok munkát

                         

„anyám, ne aggódj”

           Joseph K.

 

Szétcsaptam magam

megint, megint,

valahogy így folyik

a megvalósítás,

a feljebbviteli bíróság

lépcsein csodás

huppanó érzés

lakkcipők alá

pöccinteni a cigarettát.

 

Rámszólnak,

mi ez a pofátlan kurzus,

nem szégyellem a tekintetem,

hogy kora reggel viszkózus?

 

De csak ülök, pöccintgetek némán,

ahogy csak bírom, olyan szanaszét.

Három ember

három nap szedi,

nagy munka

munkaadónak lenni.

Anyám, rámegy a gatyám is:

valamiért megint

valami városban

valami processz részeként.

 

 

Urbanisztika

 

A város első felhőkarcolója

egy hatalmi versengésben épült,

anélkül, hogy egyeztettek volna

a közeli reptérrel.

Legfelül kávézó működött,

oda járt egy költő, amíg le nem ugrott.

 

Az eset után

pléhszoknyát adtak az épületre,

hogy a következő

ne a járókelőkre essen.

 

Aztán a felső szint bezárt,

a költők visszaszoktak a talajmenti kávézókba. 

 

A légtér osztott; a levegő összetétel.