Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Próza

Vecsei Márton: Ide, vissza

Fotó: Nemes Eszter

A vízben több tucat fekete, úszósapkás fejet véltem felfedezni. De rendesen elkolombuszoztam! Még a végére sem jutottam amúgy logikussá váló gondolatmenetemnek, ami megválaszolná a kérdést, hogy mi a fenéért hordanak az emberek úszósapkát az óceánban, mikor rájöttem, hogy azok nem emberek. Hanem fókák.

Bővebben ...
Fotó: Sándor Kata

Kellerwessel Klaus a Litmusz Műhelyben

Vendégünk volt Kellerwessel Klaus, aki szerint az irodalom ugyanúgy világmegismerési és oktatási forma, mint a tudomány, csak míg a tudomány explicit, addig az irodalom az implicit tudásgyűjtés és -átadás eszköze. Ezzel együtt a tudományban is épp úgy jelen van a művészet, mint a művészetben a tudomány.

Ebből kiindulva körüljártuk a tudományos módszertan mibenlétét, a tudományos axiómák körkörös természetét és költészeti potenciálját, freudi analitikát és arisztotelészi modellt, logikai triplaszaltókat és keretrendszereket. Klaus tudományos és művészeti ágak átjárhatóságáról is beszélt: átjárókról költészet és hipnózis módszertana között, a festészet képiségből fakadó verbalitása és a költészet verbalitásból fakadó képisége között, tudományos és irodalmi nyelv között, valamint eltérő tudományok nyelvei között.

Beszéltünk a Harry Potter világáról, az akkor elképzelt mágia és a mai konkrét technológia párhuzamairól, és hogy J. K. Rowling ilyetén sikere mennyiben a Google előtti kor szellemének volt köszönhető. A technológia varázslatos természetét megéljük a mindennapjainkban, a különbség a roxforti varázsigékhez képest annyi, hogy a technológia alapjául szolgáló tudás megismerhető, explicitté tehető.

Továbbvezetve a gondolatot, felmerült az öntanuló mesterséges intelligencia jövőbeli ereje is, és a potenciál arra, hogy a technológia eltávolodjon az emberi megismerhetőségtől, és gyakorlati mágiává váljon. Aztán visszatértünk az irodalom kérdéskörére, és az első kötetéről, a 77 fejű herceg énekéről kérdeztük Klaust.

Elárulta nekünk, hogy bár a kiadója a drámákra csapott le, az első ingere az volt, hogy telepakolja versekkel is. Ebből viszont túl nagy káosz lett, így maradt a kompromisszum, hogy az elején és a végén egy-egy vers adjon a drámáknak keretet, a többi verset pedig a következő kötetébe száműzte. A két vers között két történelmi dráma: az egyik II. Lipót belga császár kongói népirtó gyarmatosításáról a huszadik század elején, a másik egy 2009-ben bezárt salgótarjáni üveggyár dolgozóiról ‒ mindkét műben központi elem a kommunikációs szakadék fönt és lent között.

Klaus megemlítette, hogy a félretett versek azóta új otthont találtak a Magvetőnél (az Időmérték sorozat sötétkékjére pályázik), és a jövő áprilisi költészetnapon várható a kiadás. Aztán mesélt a salgótarjáni dráma, a Csonka Lili színházi megvalósításáról is: végülis a karanténnak köszönhetően csak egyszer került színpadra a darab, és az is inkább olvasópróbának volt mondható, ezzel együtt örül, hogy ezt is kipipálhatta. Szeretne majd a kötet másik darabjához is társulatot találni, szerinte nagyon underground lenne.

Rátértünk aztán arra a kérdésre, hogy mit érdemes olvasni. Klaus első válasza az volt, hogy olyat olvassunk, ami elfeledteti velünk, hogy olvasunk, olyat, amivel teljesen el tudunk merülni a tudattalanból tudattalanból tartó világképzésben. Aztán hozzátette, hogy olyat is érdemes olvasni, amiről nem tudjuk elfelejteni, hogy olvasunk: a tudatostól tudatosig érő olvasmányok is értékesek, a folyamatos kommentár és szembeszegülés is termékeny tud lenni.
Említette maga részéről az elmerülés kategóriájában a Száz év magányt, a Bűn és bűnhődést, a Varázshegyet és József Attila verseit, a szembeszegülésre pedig felvetette történelmi szörnyetegek manifesztóinak kritikai olvasatát, az elveszettség és elvetemültség jobb megértése érdekében. Arra a kérdésre, hogy ehhez képest mit nem ajánl, belemerült egy kifejtésbe a kihívások, örömök és szorongások, biztonságérzet és közösségi lét természetéről, az olvasmányok terén pedig mindezt úgy tömörítette, hogy ne olvasson senki olyat, amit nem ért és nem lel benne örömet.

Aztán felolvasta nekünk az Óda című versét, majd kidobta az ihletgenerátorral a kitétel, motorhang, kioktat, és anonim szavakat, amiből közösen megírtuk az És a zsemle című szöveget. Végül Balázs, mint mindig, elbúcsúztatta az adást a rituális Kassák-felolvasásával.

Litmusz Műhely · Kellerwessel Klaus

A Litmusz Műhely egy podcast arról, hogy az irodalom ki-kicsodának a micsodája. Kerber Balázs és Körtesi Márton 2016 óta adásról adásra felteszik ugyanazokat a kérdéseket: hogy mi is az irodalom, mit érdemes olvasni, és mit nem, majd pedig felolvasásra, aztán egy ihletgenerátor segítségével közös versírásra invitálják a vendégüket.