Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...

Németh Gábor Dávid gyerekversei

Mikor pislog, egy pillanatra / mindig máshova kerül. / Ezer helyen van egyszerre, / világok közt háborog, / ezer dologba néz bele, / el is fárad hamar. // De álmában csak egy helyen jár, / mindig ugyanott. Tükörfalú / szobában kapirgálja / magát a tapétát.

 

Németh Gábor Dávid 1994-ben született Budapesten. Költő, kritikus. Első verskötete Banán és kutya címmel jelent meg a FISZ gondozásában, 2017-ben.

 

 

Cókmókszedő

 

Mintás szeretne lenni, hogy elnézzék.

Mindent magára szed.

Azt hitte, a viselés ad neki formát.

Magára hívott maszatos nyelveket, tejüveges

varázslókat, púderes monstrumokat és

vattazsákos bűbájt. Legyenek ők a mintái.

Azóta annyira mintás, hogy ő már nincs is,

övé minden szín és forma,

de a legszebbikbe sem tud belefeledkezni.

 

 

Martalóc

 

Martalóc mindent összeszedett,

ami szembejött vele. Olyat is,

amit nem akart. Kastélyokat,

babonaarcokat, átrendeződő bundákat,

hattyútrappolást. Bizsu a világ körülötte.

 

Annyi mindent gyűjtött össze,

mikor magára gondol, rögtön valami más is

eszébe jut, ami nem ő maga.

 

Lassan elfogy a világ, már csak alatta

egy talpalatnyi. Ahogy hajol érte,

lebillen róla, és keringenek összekapaszkodva,

hogy Martalócot a világméretű

hasa le ne húzza.

 

 

Tajtékszemű

 

Mikor pislog, egy pillanatra

mindig máshova kerül.

Ezer helyen van egyszerre,

világok közt háborog,

ezer dologba néz bele,

el is fárad hamar.

 

De álmában csak egy helyen jár,

mindig ugyanott. Tükörfalú

szobában kapirgálja

magát a tapétát.

 

Németh Gábor Dávid