
Ferencz-Nagy Zoltán versei
- Részletek
- Írta: Ferencz-Nagy Zoltán
Assisi szent Ferenc kriptája esztena / tűzgömböknél szónokolnak a kosok / s minden egyes szóval / egy darabka szarv átvándorol a legközelebbi cseppkőre
Assisi szent Ferenc kriptája esztena / tűzgömböknél szónokolnak a kosok / s minden egyes szóval / egy darabka szarv átvándorol a legközelebbi cseppkőre
vizezett zab kotyog testükben / patáik alatt megkopott út // horpadás a test
pontosabban vannak még leánykák / újlatin és szláv nyelveken viháncolók / de már nem köszöngetnek semmit magázva / drága édesapjuknak és azt sem tudják hogy ez egy múzeum / csak az ölébe ülnek Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek
Körmömre rózsát / festek. Porc és por- / celán, reggeli kifli mellé tej, / nap mint nap. Kell / a fele?
Azóta nem szólalsz meg / édesapád nyelvén. / Ezek a mondatok is csak annyira engednek / közel másokat, mint egy korlát / a szakadékhoz és nem látszik, / hogy a perem túloldalán papírvékony / biztonsági háló feszül
Ha behunyom a szemem, a sötétben is szavakat látok. / Rád gondolok, és szavakból állsz. / Céklalé meg Hupikék Törpikék-kazetta. / Azt hiheted, hogy ezek tárgyak.