semmi baj, nevetve mondogattad, // amikor szentségeltem, mert szétesett, / mert rosszul csináltam, szitkozódtam, / elkészült mégis, végleg, felébredek

Assisi szent Ferenc kriptája esztena / tűzgömböknél szónokolnak a kosok / s minden egyes szóval / egy darabka szarv átvándorol a legközelebbi cseppkőre

vizezett zab kotyog testükben / patáik alatt megkopott út // horpadás a test

pontosabban vannak még leánykák / újlatin és szláv nyelveken viháncolók / de már nem köszöngetnek semmit magázva / drága édesapjuknak és azt sem tudják hogy ez egy múzeum / csak az ölébe ülnek Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek

Körmömre rózsát / festek. Porc és por- / celán, reggeli kifli mellé tej, / nap mint nap. Kell / a fele?

Azóta nem szólalsz meg / édesapád nyelvén. / Ezek a mondatok is csak annyira engednek / közel másokat, mint egy korlát / a szakadékhoz és nem látszik, / hogy a perem túloldalán papírvékony / biztonsági háló feszül