Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...

Lázár Bence András versei

Egy kerülőút: ablakok és komoly / kapualjak nélkül. Mert te ebben / vagy a legjobb. Mint egy vihar, / eső nélkül. // De könnyebb lenne kikerülni / téged. Úgy, ahogy vagy. Így. / Eső nélkül. Hiszen az ablakokban / én is tükröződőm, hiszen a kapualjakban / én is ott vagyok. // Könnyű lenne kikerülni téged. / Úgy, ahogy vagy. Így.

 

 

Lázár Bence András 1989-ben született Szegeden. Faludy-díjas költő. Orvos. Legutóbbi kötete Kezdődjön ezzel címmel 2015-ben jelent meg a Prae.hu-Palimpszeszt Kiadónál. Tagja a JAK-nak és a FISZ-nek. Jelenleg negyedik verseskötetén és első kisregényén dolgozik.

 

 

Lánykérés

 

Amikor a kibomló szirmokra

gondolok egy halottnak hitt

ág csendesre száradt ágaiból.

 

Amikor a hétköznapok nehéz

párnáira és paplanjaira egy

önfeledtnek hazudott éjszaka után.

 

Amikor elkezdek számolni újra.

 

Magamban. Hogy akkor ebben most

a te hajszálaid, hogy akkor ez most

a te pizsamád és fehérneműid,

hogy akkor most szimplán

 

mi a faszt kezdjek a ténnyel,

hogy nem tudok a végére,

a végedre érni.

 

Mert elvesztem a kibomló szirmok

között, a halottnak vélt hétköznapok

önfeledt hazugságaiban, amiben én

vagyok a legcsendesebb, mert várok.

 

Hogy kimond.

Várom, hogy mondd ki.

Hogy nem tudsz a végére,

hogy nem tudsz a végemre érni,

hogy velem se, akárhogy,

akárhogy számolsz.

 

 

Eső nélkül

 

Egy kerülőút: ablakok és komoly

kapualjak nélkül. Mert te ebben

vagy a legjobb. Mint egy vihar,

eső nélkül.

 

De könnyebb lenne kikerülni

téged. Úgy, ahogy vagy. Így.

Eső nélkül. Hiszen az ablakokban

én is tükröződőm, hiszen a kapualjakban

én is ott vagyok.

 

Könnyű lenne kikerülni téged.

Úgy, ahogy vagy. Így. Mert te

ebben vagy a legjobb. Elhallgatni.

Kimondani. Újra elhallgatni.

 

Egy kerülőút:

lábnyomok és suttogások nélkül.

 

Én meg abban. Hogy ablakot török

szilánkjaira, hogy kapualjat

képzelek otthonnak. Hogy kiállok

egy teraszra, és elhiszem, hogy

most vihar van, eső nélkül.

 

De aztán egy bekötőút, egy késődélután,

aztán a nagy hallgatásban, aztán egészen

nélküled, aztán lassan tényleg

esni kezd.

 

 

Óda

 

Nem tudom mit jelent

pontosan, ha véletlen

Európa összes partjába

most vihar szakad, amiben

végtére is te vagy,

 

a meleg déli szél,

a meleg déli szél

hullámaiban az orkán,

ahogy olíva fényes hajad,

olíva fényes marad,

amiben végtére is te vagy,

 

a recsegő sószemek,

a recsegő sószemek

magjaiban a kristály képlete,

pontosra tűzdelt csontjaid,

pontosra tűzdelt rostjai,

amiben végtére is te vagy,

 

a vizek verdesése,

a vizek verdesése,

de elnyelsz lassan és biztosan,

 

hiszen végtére is te vagy

Európa összes világából,

ami világodból világomba

szakadt.