Ozsváth Zsuzsa versei

Részletek

Az angyal kétszer csönget // harmadjára betöri az ablakot / küldi az isten fénypostával / nagy meszes szárnyakkal sivít a térben / időben érkezik az angyal már csak ilyen / és te alszol az ágyban mit sem sejtőn mint a gyermek / hogy mit mondtak anno szüleidnek szülei ők se hitték / csak nőttön-nőtt csöndben a titok / amit majd egyszer a célkeresztben / vízszintes huszonhárom függőleges hetes / függőleges hetes vízszintes huszonhárom sorolhatnám / de inkább csak aludj

Hetvenszázalék

kiakadni térből kiakadni időből hát hova vezet ez
felcsap orrba-szájba a vadult örvény
nem való minden résbe víz hiába hetvenszázalék
ecce homo valaki mondta valaki tapsolt
és azóta ritkul a taps azóta a szívét akarja kiönteni
felcsap orrba-szájba mert valaha minden víz
még ez a lüktető nagy darabos része is
ment a nagy körforgásba hogy tenger pára felhő
a test egy szűkös lakótelep nagy vadakhoz szokott szívnek
vissza hozzád nagy víz vissza benned szeretni a tiszta mederben
eltűnni csendben fel ott majd szomorú istenek szemében duzzadni tovább
s a nagy magasztos könnycsatornán éppen abba a szembe csöppenni
amelyik na most néz fel még mielőtt kiöntené a szívét
s egy szomorú istennel kezdene reggelig mindent de mindent meginni

Csomag

De ki viszi át a szerelmet a Dunán a Körösön
Rafiaszatyorban vászonszütyőben metsző fogában tartva
Sietve ráérősen ez nem kérdés csak ábrándi lakos téli fagyos mélasága
Déli (import) gyümölcsöt nyammogván szóval miért nem viszi senki importba
Lenne keletje biztos nyugati északi telkeken esős nyirkos ködös vidéken
De nem viszi senki nem viszi csak ábrándoznak róla
hogy majd eljut Á-ból B-be és ott találkoznak
És annyit mégse tenne senki hogy fogja s átvigye
Mondaná nesze most már valamit kezdjetek is vele
Mintha amnéziásnak mindig újra kell mondani
Márpedig füstjelekkel nem lehet tüzet csiholni

Az angyal kétszer csönget

harmadjára betöri az ablakot
küldi az isten fénypostával
nagy meszes szárnyakkal sivít a térben
időben érkezik az angyal már csak ilyen
és te alszol az ágyban mit sem sejtőn mint a gyermek
hogy mit mondtak anno szüleidnek szülei ők se hitték
csak nőttön-nőtt csöndben a titok
amit majd egyszer a célkeresztben
vízszintes huszonhárom függőleges hetes
függőleges hetes vízszintes huszonhárom sorolhatnám
de inkább csak aludj az angyal elintézi ezt is csöndzsák
nem a télapó az nem a jézuska nem hoz fát
fiatalkori gerincsérv minimum
az angyal ügyes nagy szárnyai vitorlák az üres égen
húzd el a függönyt nagy fehér zaj a fényposta küldötte
vigyáz rád az isten így az angyali üzenet
legyen isten bárki bárki legyen isten
a titok csöndben nő most töröld le a nyálad
kispárnádon gyűlik a sárgás folt egyre
vízszintes huszonhárom függőleges hetes
függőleges hetes vízszintes huszonhárom
sorolhatnám

Ozsváth Zsuzsa (1992, Nagyvárad) költő, író, képzőművész. Részt vesz az Élő Várad Mozgalom projektjeiben, tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Kötete: Előző részek (2020, FISZ).