Lanczkor Gábor versei
- Részletek
- Írta: Lanczkor Gábor
Dús ornamentikájú legenda beszéli el, hogy ide temették a darabokra szaggatott parasztvezér fejét 1514-ben. Átkot üvöltött a fej; törökről nem volt szó benne. A törökök hagyták Szegeden a pirospaprikát, az árvíz pedig a tabula rasát, hová Trianon angyala a szárnya menedékében odarepíthette Erdélyből, Temesvárról a püspöki székhelyt és Kolozsvárról az egyetemet.
Sarjerdő
(részletek egy készülő könyvből)
„Móra Ferencz dr. / 1879-1934”
Belvárosi temető, Szeged
Barátok voltak, és íme, három évre, pár méterre nyugszanak egymástól Gyulával. Van egy kedvenc képem Móráról is: a Fehér-tói ásatáson készült, és úgy fest rajta az író, mint egy pozitív Tarantino-hős, zakóban, nyakkendőben, csizmásan áll a kutatóárokban, szájában szivar – átnyújt valami apró, pénzdarabnyi leletet az árok szélén guggoló szellemszerű nőalaknak.
„Dankó Pista/ 1858-1903 / Joó Ilonka / 1861-1944”
Belvárosi temető, Szeged
A síremlék egyik dísze a felhők mögül előragyogó nap bronzplasztikája. Szembe süt az alacsony januári nap. Kitakarja előlem a sírkő. Potyog le a hó a fák ágairól, olvadékonyan. Ráfagy majd a sírok közt a hópaplanra. A cigányzene átitatta a parlamenti beszédeket fellengző és nyúlós szólamaival, az akadémiai szónoklatokat, áthatott csaknem minden közéleti mozzanatot, ahol a nép és a nemzet sorsa szóba került, a hírlapok vezércikkeit, írja Hamvas Béla a magyarországi vezetői kaszt végső széthullásáról, mely végbe ment az 1848-as forradalom leverése és az I. világháború közötti időszakban. Férje viszonylag korai halála után újra megházasodott Ilonka (aki nem volt cigány, egy viszonylag módos portréfestő lánya volt, Szatymazról szöktette meg Pista). Leányok nótáznak csendes faluvégen, / Reszket mellettem a vadba oltott rózsa, rezegteti a húrt a magyar Dankó Pistához intézett versében Ady Endre. Ó, ahogy improvizált. Ahogy borosan improvizált, szövegtelenül.
„Mihalik Kálmán / A székely himnusz / zeneszerzője / 1896-1922”
Belvárosi temető, Szeged
Az ifjú Kálmán Magyarországra menekült a román kézre jutott Erdélyből, és tífuszban halt meg Szegeden, alig huszonhat évesen. 2012-ben egyházi és állami méltóságok jelenlétében temették újra a temető főbejáratának közvetlen közelében. A borongós pátoszú műdal, mely az ellenállás szimbólumává vált a romániai magyarok közt Ceaușescu diktatúrájának idején, nem giccs. Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok, kántálták Dankó vérei Marosvásárhely főterén 1990 márciusában, amikor fölhergelt románok indultak meg a tömeg ellen. A síron két kopjafa is áll, a sír szegélye betonba illesztett, szabálytalan formájú mészkőlapokkal van kirakva, mint egy 2012-ben épült balatoni nyaraló járdája.
„Mihalik Kálmán / A székely himnusz / zeneszerzője / 1896-1922”
Belvárosi temető, Szeged
Magyarország térképe, amin nincs ott a Balaton: csonka hazáé. Volt rá terv Mária Terézia uralkodása idején, hogy lecsapolják a tavat, aminek partvonala és környezete Magyarország török megszállása idején végletesen elmocsarasodott (az északi part a miénk volt, mint ma Szeged, a tó déli oldalán idegen katonaság állomásozott). Magyarország térképe, amin nincs ott a Balaton: a választókörzeteké. Nincsen rajta a tó, mert akik tartósan benne élnek, azoknak nincsen választójoguk – a szomszédos körzetek között lett szétosztva a Balaton. Ezen méláztam, miközben Dylan Thomas korai verseit lapozgattam, és a fejemben szóló Mihalik-zenéhez a 2666-ot használtam wah-pedálnak a vastag padlószőnyegen.
„Mihalik Kálmán / A székely himnusz / zeneszerzője / 1896-1922”
Belvárosi temető, Szeged
Szobrod is áll Szegeden, te szép szakállú anarchista. Vértavi kurgán. Az északi lakótelepek építésekor egybehalmozott sittből szánkódomb lett, azt nevezték át így (a tó felőli meredek oldalban most O1G felirat virít a hóba taposva). A lankásabb részen nyolc székelykapu íve alatt visz fölfelé az út, a tetőn életfa áll, fényoltár és tucatnyi túllakkozott faszobor; mindezeknek nincs lehetséges nézete paneltornyok nélkül. Kívül esztétikán, kívül a szakralitáson, a semmi kapuin dörömbölve.
Dózsa György feje
Mátyás tér, Szeged–Alsóváros
A török hódítók hagyták itt Szegeden a pirospaprikát és a virágoskerteket. A ferencesek nagyobbik alsóvárosi temploma és kolostora szűk fél évszázaddal a város eleste előtt, 1503-ban lett fölszentelve. A kolostorkertben termett a fűszer. Gyógyszer volt az: a barátok pálinkába áztatták a megszurkált csípőspaprikát. Kapszaicin plusz alkohol plusz a hit: a megszállt Szegeden esélye se volt bármiféle járványnak népirtásra. A templom és a monostor dombra épült (ebből semmi se látszik a Nagyárvíz utáni feltöltés miatt), és temető is volt a templom körül. Dús ornamentikájú legenda beszéli el, hogy ide temették a darabokra szaggatott parasztvezér fejét 1514-ben. Átkot üvöltött a fej; törökről nem volt szó benne. A törökök hagyták Szegeden a pirospaprikát, az árvíz pedig a tabula rasát, hová Trianon angyala a szárnya menedékében odarepíthette Erdélyből, Temesvárról a püspöki székhelyt és Kolozsvárról az egyetemet.
„Bálint / Sándor / 1904-1980”
Alsóvárosi temető, Szeged
Eposzi jelzője a legszögedibb szögedi. Elmentem megnézni a szülőháza helyén épült háromszintes, almazöld társasházat. Négyféle típusterv szerint épültek föl a Nagyárvíz után a napsugaras deszkaoromzatú parasztházak Alsóvároson. Talán tucatnyi maradt meg belőlük mostanra. Az alsóvárosi temető főkapuja előtt absztrakt vasszobor áll: háromszögelési pont –ilyen vasasztalok segítségével mérték ki az árvíz után az új város közterületeit a geodéták. Szögedön két abszolút van: az alsóvárosi templom és a Tisza. Alsóváros egészében magyar falu volt a hódoltság idején, a törökök a Palánkot és a várat lakták. Szemközt a szalámigyár szárítótornya; úgy lobog gőze az égen, mint egy lófarkas zászló). Előttem a családi sírbolt; itt nyugszanak a szülők és Bálint Sándor felesége is, aki elhagyta, mástól született gyereke, aztán megrogyva tért vissza első férjéhez. A haláláig ápolta. Az életszentség gyanúja olyan, mint a Ráktérítő vonalán nyári napfordulókor földbeszúrt bot: nincsen árnyéka; hiába tűnik úgy, hogy a Vatikánig vetül. Az alsóvárosi temető főkapuja előtt absztrakt vasszobor áll: kisfelületű, nyolcszögletű-négyosztatú vasasztal. Rátettem a magammal hozott négy apró poharat, és szétosztottam beléjük a magammal hozott csípőspaprikás almapálinkát. A performansz végeztével a vasasztalon hagytam az üres poharakat.
Lanczkor Gábor (1981). Ez idáig tizenöt kötete jelent meg: versek, regények, gyerekkönyvek és egy-egy dráma- és tanulmánykötet. Legutóbb: Monolit. Válogatott és új versek, Jelenkor, 2018. Feleségével és két kislányával másfél éves szegedi tartózkodás után jelenleg megint régi otthonukban, egy balatonhenyei karanténban él.
