Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...

Farkas Arnold Levente versei

Isten szeretett gyerekekkel / játszani. Én is így kezdtem, / mondogatta gyakran / angyalainak. Gyerekfejjel // első játékom a semmi volt.

 

Álmomban teremtettem
az istent. Férfinak és
nőnek teremtettem. Nem
ragaszkodtam szabályokhoz,         

csak ahhoz, hogy legyen,
ahhoz, hogy ne legyen.
Kivonultam végül
a nyelvből, magára

hagytam istent a csönddel.
Játszott egy kicsit isten
a csönddel, majd megszólalt,

és nevet adott
a csöndnek. Így lettek
hárman, isten és a csönd.

 

Apámnak nincs testvére, nem
születtek szülei sem, mégis a
nyát teremtett magának, hogy
legyen, aki megszülje gyermekét,

apám öröktől fogva nemz enge
met, én öröktől fogva tőle szü
letek, apás szülés volt, mondha
tom, mégsem vágta el a köldök

zsinórt, ahogy velem volt a szü
letésben, úgy velem volt a halál
ban is, egyszerre ízleltük meg

a szenvedést, amit azért élvez
tünk, mert tudtuk jól, hogy a
kín időleges, akárcsak a létezés.

 

Isten szeretett gyerekekkel
játszani. Én is így kezdtem,
mondogatta gyakran
angyalainak. Gyerekfejjel

első játékom a semmi volt.
Vigyázzatok azért a gyerekekre,
nehogy semmivé legyenek
maguk is. Nagyon magányos

lennék, azt hiszem, ha kiürülnének
a játszóterek.
Az angyalok gyakran elszomorodtak,

mert velük csak
nagyon ritkán játszott az isten.
Mindig azok a kurva gyerekek.

 

Farkas Arnold Levente 1979-ben született Nagyváradon. Költő, író, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát magyar-filozófia szakon. A Szentendrei-szigeten él feleségével és három gyermekével. Első kötete A másik Júdás címmel látott napvilágot a JAK gondozásában, 2013-ban. Új könyve az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, anyám teste címmel, a FISZ kiadásában.