Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...

Urbán Bálint versei

Vérben ázó Velodrome / vitorlát bont a téboly // Város a te neved légió!

Urbán Bálint 1984-ben született. Műfordító, esztéta.  Esztétika-portugál szakon végzett az ELTE-n. Több évet élt Lisszabonban. A FISZ Fiume világirodalmi sorozatának egyik szerkesztője.

Cittá Dolorosa I.

 

Marseille, 1979.

 

A bőr alatt felúszik

egy haldokló tintahal

 

Valaki üvegszilánkot

szór egy öregember bouillabaissébe

 

Valaki vérrel

hígítja a pastist

 

Valaki azt kiáltja

éjszaka az utcán:

Elvesztem

Elvesztem

Mintha egy hideg kút

mélyén ülne

 

Egy bevarrt szájú

arab utcagyerek

két egyfrankost

tart a kezében

 

Valaki hasisgyantával

kenegeti egy halott csecsemő

sebeit

 

Kifordult halbél

vár ránk a kikötő

 

Érdes kezek varrnak

emberi bőrbe

illatos levendulát

 

Elkezd apadni

szemed alatt

az epeszínű tenger

 

Kifordult halbél

vár ránk

meneküljünk…

 

Vérben ázó Velodrome

vitorlát bont a téboly

 

Város a te neved légió!

 

 

Carcosa, 1995

 

Te vagy a hetedik kontinens

a szenvedő test Kunstwollenét beszéled

benned

minden sóhaj nyílt sírgödör

és minden pillantás

rideg autopszia

 

A Sárga Király közeleg

dobd el hát büszke csontkoronád

szádat tapaszd az aszfaltra

a beton halott gyermek bőre

tépd ki önző szalamandranyelved

örvendj mert itt minden lépés

csak múltat zabál

és emlékezést emészt

 

Eljön végre a sebhelyesarcú

a megnyúzott alkonyattal

agancsában hozza a rettegett perverziót

kinyújtja feléd zsíros széntenyerét

együtt zuhanunk át az utcák

kihunyt krátermezején

együtt nézzük a fákat ahogy

csonkolt testrészekként nőnek ki

a penészes földből

együtt faljuk a port

köszvényes talpa alatt

 

Fogd meg a kezem

gyere és halj meg velem

én leszek a sírod

én leszek tetovált tölgyfakoporsód

én leszek a téglafalban rádboruló

én leszek a csupasz melleden kopogó

fáradt gerinced alatt a fekete márvány

 

Gyere és idd velünk

az utolsó gyermek

keserű vérét

 

Érzed már tenyeremben

a hosszú utat?

 

szíved mélyén épül az új halálváros:

Carcosa