Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...
Fotó: Expression Studió

Kovács Újszászy Péter versei

Összehúzódott a száraz anyagon, / majd kavicsként zuhant a víz alá. / Napról napra fakóbb lett. / Amikor rátaláltam,  / kéksége fehérré halványodott.



A sziámi harcoshal


Kora tavasszal került hozzám.
A tasakon pára ült.
Uszonyait alig használta.
Nem evett az akváriumban.
A vizet mindennap cseréltem.
A fulladástól féltettem őt,
hogy megfojtja a nyálka.
A hálóban sosem vergődött.
Összehúzódott a száraz anyagon,
majd kavicsként zuhant a víz alá.
Napról napra fakóbb lett.
Amikor rátaláltam,
kéksége fehérré halványodott.



Újjászépülés
Kaltenecker Lilinek

Szemed alá aprócska ráncokat csempész a reggel.
Fülbevalód precízen kattan,
mintha a kialvatlanság képtelen lenne
eltompítani az újjászépülés folyamatát.
Az alma mellé elszívsz egy cigit.
Miközben a füst bretondora száll,
az öcsédre gondolsz.
Napok óta nem találkoztatok.
Ha nem vagy otthon, átköltözik a szobádba.
Tekintete a könyvgerinceken ücsörög.
Odaképzel a polc elé,
ahogy szabad délelőttökön
kiválasztod kedvenc olvasmányodat.
A takaró rejtekébe kívánozik vissza.
Szeme résnyire nyílik.
Álmos, de nem alszik el.   
Mintha sejtené, hogy te is ébren vagy már.
A füst az alma zamatával keveredik.
A cigaretta kialszik ujjaid között.


A séta ideje

Alkotnyatkor kiülünk az erkélyre.
A rottweilerek a párkányra támaszkodnak.
Figyelik az autók neszét.
A kutyák közelében állsz,
megnyalják kézfejed,
mintha most akarnának megismerni.
A szabadban sosem gyújtunk rá.
Csak a benzingőz száll fel az emeletre,
és terjed szét a félig nyitott térben.
Családtagjaink szűkölni kezdenek.
Elérkezett a séta ideje.

Kovács Újszászy Péter 1996-ban született Kolozsváron. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar-angol szakán diplomázott 2019-ben. Kutatási területe a 20. század első felének magyar irodalma, Török Sophie költészete. Alkotásaival több antológiában is szerepelt. Rendszeresen közöl recenziót, irodalomkritikát a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Műfordítóként az Echinox kulturális-irodalmi lapban debütált. Versei jelentek meg a Várad folyóiratban, a Magyar Naplóban, az erdélyi Előretolt Helyőrségben, az Irodalmi Jelenben, a Helikonban továbbá a SZIFonline felületén. Általában verseket ír, de az esszé és tárca műfaja sem idegen tőle.