Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Benyó Tamás versei

Fotó: Gajdos Attila

Miért elégszünk meg / az olcsó külcsínnel, / ha megtapasztaltuk, / milyen / szabadon / lebegni / a magzatvízben

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Tamás álma (részlet)

Fotó:

Legyen egy hűvöskék szoba, mint dédmamánál. Fehér lepedőkbe vagyunk csavarva, arcaink – minden éjszaka után – nyomot hagynak. Vállamra fordulok, a hátad nézem. A fakó part jut eszembe, fjordok szürke foltjai, tenyered középen két tátongó sebhely. Ujjaim átfúrják a nyers húst, az erek felkiáltanak és a sirályok szétrebbennek. Aztán Jeruzsálem.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Fotó: Fazekas Nikoletta

Fodor Balázs versei

Az erkélyre lépve a hűvös levegőt csak gázok / összetételének érzed. Bőrödön nyoma sincs / lúdbőrnek, mint mikor bűneidet pórusaidon átpréselve / a lélegzetvétellel tisztítod meg magad. / E percben elképzelésed sincs, mi lehetsz.

NEXUS 2

Ahogy a tenyeredben fekvő
kavics súlyából érzed:
Homokba süpped.
Süllyed a vízben.

Gravitációs hullámot kelt,
amit talán valamikor
egy távoli világ Einsteinje kiszámol.

Csobban
– mérhető távolságra tőled –,
a röppálya ívét izomból határozod meg.

És ragaszkodni kezdesz ahhoz,
amit ha nem dobsz el,
semmid nincsen.

 

NEXUS 7

A széria különböző tevékenységekre hangolt azonos processzorok hálózata, melynek magad is része vagy. A nexus egy új generációja. A kéjegyedek csípőben nyitottak, bal mellükön kapcsolóval. A stimuláció elégséges az érzelmek illúziójához. Egyesek az anyagválasztás során ellenállóbb burkolatot kaptak, és egyértelmű feladatokat. Mások a hiábavalóság kord ingét, és farmernadrágot. Megint mások, önsorsrontó DNS-t követelők, akik leheletük párája nélkül látták meg a félelmet a Nap körüli keringésben. Mindnyájuk zsebében sosem ízlelt italoktól pohárfoltos könyvek, melyeket ismeretlen nyelven írtak, érthetetlen karakterekből. Hosszú és fáradtságot nem ismerő tanulást követően tudtad meg belőle, hogy semmi magyarázat a 2019 utáni létezésedre.


NEXUS 9

Az éjszakai ébredés szokatlanul éberré tesz.
Körbejárod a lakást, és a foton, ami nyolc perccel
korábban hagyta el csillagját, a szomszéd háztető fölött
ívelő hajnali fény formájában átvilágít téged, mint egy diát,
mégsem vetíti árnyékként a falra a test gyötrelmeit.

Az erkélyre lépve a hűvös levegőt csak gázok
összetételének érzed. Bőrödön nyoma sincs
lúdbőrnek, mint mikor bűneidet pórusaidon átpréselve
a lélegzetvétellel tisztítod meg magad.
E percben elképzelésed sincs, mi lehetsz.

Elveszni a genetikai spirálban, ami generációk óta
tekeredik benned, kábelkötegekben futó számkódokká
simulva az anyag alkotóelemeiben. Kínos félreértések
híján poharak sem törnek, nem hasítanak fel bőrt,
és a versek bináris anomáliákból íródnak.


Fodor Balázs 1981-ben született Budapesten. Első kötete Kozmológiai állandó címmel jelent meg 2019-ben a FISZ gondozásában.