Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Vince András: Adamec (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Mi itt a Magyar Televízióban megpróbálunk fenntartani bizonyos civilizált viselkedési kereteket, például légyszívessel kezdjük a mondatot. De még véletlenül se gondold azt, váltott át kioktató tegezésbe, hogy te szívességet teszel bárkinek is, ha végrehajtasz egy kérést. Ez csak annyit jelent, hogy nem vagyunk végtelenül tahók. Mi így adjuk ki a parancsot.

Bővebben ...
Költészet

Ecsedi Borbála versei

Fotó: Vigh Levente

Nehéz gyökerek fognak / nem engednek át a határon

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Szocia

Fotó: Zanati Réka

Aztán szétestem. Volt olyan is. Nem szeretek róla beszélni, de ha így vizslatod, hát muszáj. Inkább hallgatok, az az egyszerűbb, kényelmes közöny, mint holmi fura nemet mondás. Így hordtak szét a hangyák, mindenki magának, a maga királynőjének, hátha utána homlokon csókolja őket.

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold: A szabadságról

Fotó: Ádám Gyula

zsörtölődsz reggeltől / estig, akár medve a hó nélküli teleken

Bővebben ...
Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Fotó: Fazekas Nikoletta

Fodor Balázs versei

Az erkélyre lépve a hűvös levegőt csak gázok / összetételének érzed. Bőrödön nyoma sincs / lúdbőrnek, mint mikor bűneidet pórusaidon átpréselve / a lélegzetvétellel tisztítod meg magad. / E percben elképzelésed sincs, mi lehetsz.

NEXUS 2

Ahogy a tenyeredben fekvő
kavics súlyából érzed:
Homokba süpped.
Süllyed a vízben.

Gravitációs hullámot kelt,
amit talán valamikor
egy távoli világ Einsteinje kiszámol.

Csobban
– mérhető távolságra tőled –,
a röppálya ívét izomból határozod meg.

És ragaszkodni kezdesz ahhoz,
amit ha nem dobsz el,
semmid nincsen.

 

NEXUS 7

A széria különböző tevékenységekre hangolt azonos processzorok hálózata, melynek magad is része vagy. A nexus egy új generációja. A kéjegyedek csípőben nyitottak, bal mellükön kapcsolóval. A stimuláció elégséges az érzelmek illúziójához. Egyesek az anyagválasztás során ellenállóbb burkolatot kaptak, és egyértelmű feladatokat. Mások a hiábavalóság kord ingét, és farmernadrágot. Megint mások, önsorsrontó DNS-t követelők, akik leheletük párája nélkül látták meg a félelmet a Nap körüli keringésben. Mindnyájuk zsebében sosem ízlelt italoktól pohárfoltos könyvek, melyeket ismeretlen nyelven írtak, érthetetlen karakterekből. Hosszú és fáradtságot nem ismerő tanulást követően tudtad meg belőle, hogy semmi magyarázat a 2019 utáni létezésedre.


NEXUS 9

Az éjszakai ébredés szokatlanul éberré tesz.
Körbejárod a lakást, és a foton, ami nyolc perccel
korábban hagyta el csillagját, a szomszéd háztető fölött
ívelő hajnali fény formájában átvilágít téged, mint egy diát,
mégsem vetíti árnyékként a falra a test gyötrelmeit.

Az erkélyre lépve a hűvös levegőt csak gázok
összetételének érzed. Bőrödön nyoma sincs
lúdbőrnek, mint mikor bűneidet pórusaidon átpréselve
a lélegzetvétellel tisztítod meg magad.
E percben elképzelésed sincs, mi lehetsz.

Elveszni a genetikai spirálban, ami generációk óta
tekeredik benned, kábelkötegekben futó számkódokká
simulva az anyag alkotóelemeiben. Kínos félreértések
híján poharak sem törnek, nem hasítanak fel bőrt,
és a versek bináris anomáliákból íródnak.


Fodor Balázs 1981-ben született Budapesten. Első kötete Kozmológiai állandó címmel jelent meg 2019-ben a FISZ gondozásában.