Vasas Tamás versei
- Részletek
- Írta: Vasas Tamás
pedig reggel valami még nagyon / foglalkoztatott. most csak annyi / könnyedén, kólát szürcsölgetve, / hogy mondjuk milyen technikái / vannak a köszönésnek, főleg / ha annak kell, akitől félsz.
Ilyet én nem csinálok
nem érti, hogy nem csináltam
még ilyet
szerintem azt hiszi,
hogy a pénzt sajnálom
egy kicsit nevet rajtam,
főleg azon,
ahogy a sírás határára
kerülök
hogy lehet ennyire ugyanúgy
távozni egy idegen helyről,
ahogy odaérkezni
magam maradok, de nem számít
az sem, hogy mit terveztem estére
könyörületes volt, egy igazi anya
elfelejtem pár percre,
hogy ez a világ
egyszercsak felrobban majd
az ajtót nézem,
amit maga után
hagyott
elváltoztatott hangon
beszélni kezdek
fáradt vagyok és egy kicsit boldog
Stációk
autóval hazafelé,
még a sült kolbász
ízével a számban
a stációk között néhol
alig telik el pár kilométer
a látvány a fáradt tekintetembe
pecsételődik a madárszékletes
szélvédőn keresztül
át ezen a fájdalmas bihari
kálvárián
mi itthon vagyunk
de ő, a szegények báránya
csak az épülő integráció,
esetleg egy nagyáruház
jelének támaszthatja
a súlyosság
és az érdesség fáit
mire lemegy a nap,
megérkezünk
végignézek az üres,
sötét utcánkon
egy csőbe görbül
a végén még dereng
a gyenge közvilágítás
a vízen járó most
a latrok temetőjében
sétál a sírok között
már én is látom,
hogy mindig van
még egy pont,
hogy tovább,
nincs vége,
és nem is lesz,
hiába olyan
szörnyű
hiába minden tonnás,
botlott lépés
Egy indiai Szekszárdon
évek óta nem tudok örülni
a tavasznak
a szellem ilyenkor kibújhat
az erdőből
ha egy pillanatra is elbóbiskolok,
belenyúl a kenyeres zacskómba,
beleiszik a jeges teámba,
vagy vesz pár szálat a cigimből
át kell pakolnom mindent
a vasútállomásra
csak oda nem mer követni
Esőnapi merengés
a lexikonokból kuckót építettem.
másnak már nem volt értelme.
talán a fő kérdésemnek sem,
de annak így eleve nem lehetett.
pedig reggel valami még nagyon
foglalkoztatott. most csak annyi
könnyedén, kólát szürcsölgetve,
hogy mondjuk milyen technikái
vannak a köszönésnek, főleg
ha annak kell, akitől félsz.
még érdekesebb azoknál,
akiket nem szeretsz.
pláne, ha úgy neveltek,
hogy mindenkit szeress,
ezért csak magadba fordulva
nem szeretsz, vigyázva rá,
nehogy kiderüljön.
a galéria horkol, szép dolgokról
álmodom, kivételesen.
de ez csak az eső hatása.
mielőtt felébredek, látok
egy embert, csak egy fekete
garnitúrának tűnik. előtte kína,
mögötte korea és szerencsétlen
cukorbeteg. felpattanok, lefejelek
egy révait és leomlanak a falak.
Vasas Tamás 1989-ben született Debrecenben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász szakán végzett, majd a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán szerzett teológiai diplomát. Jelenleg állambölcseleti és politikai filozófiai PHD kutató a Debreceni Egyetemen. Költő, zenész, slammer, fordító. Verseit több online és nyomtatott folyóirat közölte, többek között a Mozgó Világ, a Magyar Napló, a Tiszatáj, a Zempléni Múzsa, a Vörös Postakocsi, a Híd, a Nyitott Mondat, illetve 2020-ban jelent meg Stílusgyakorlatok a kiábrándulás nyelvtanára című verseskötete a Napkút Kiadónál.
