Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Csermely Mátyás: Szocia

Fotó: Zanati Réka

Aztán szétestem. Volt olyan is. Nem szeretek róla beszélni, de ha így vizslatod, hát muszáj. Inkább hallgatok, az az egyszerűbb, kényelmes közöny, mint holmi fura nemet mondás. Így hordtak szét a hangyák, mindenki magának, a maga királynőjének, hátha utána homlokon csókolja őket.

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold: A szabadságról

Fotó: Ádám Gyula

zsörtölődsz reggeltől / estig, akár medve a hó nélküli teleken

Bővebben ...
Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Fotó: Dénes Boróka

Biró Sára versciklusa

csak az a bakancsa maradt nálam / amit megrágott a kutya / recés talpába szorult kavicsok / a hozzám intézett szavai / nyelvemmel piszkálom ki / a számban hordom őket / csikorgatom rajtuk a fogaim

búcsúvázlatok

koncert

egy oktáv nyolc hang
szívemben négy billentyű
két ütemet ismétel
szeret-nemszeret
hangszalagom hárfakíséret
torkomban két húr
szeret-nemszeret
cintányérként csattanó nyelvcsap
egy állkapocs utolsó kattanása
a reflektorok kialszanak
fogaim koncerttermében
nemszeret


barlang

utolsó mondatait mint barlangrajzokat
karcolja szájpadlásomra nyelvével
fogaim cseppkőoszloppá forrnak össze
testemben üregeket képez a sötétség
ha felnyitja mellkasom
denevérhangok frekvenciáján hallja
a bennem rekedt szavakat


kavics

csak az a bakancsa maradt nálam
amit megrágott a kutya
recés talpába szorult kavicsok
a hozzám intézett szavai
nyelvemmel piszkálom ki
a számban hordom őket
csikorgatom rajtuk a fogaim
míg simára nem kopnak
így tudom lenyelni őket

 
szobor

lávát önt végig a torkomon
így kötnek meg bennem az indulatok
így hűltünk ki végleg
szoborrá szeretett


Biró Sára 2001-ben született Marosvásárhelyen, jelenleg gimnazista. 2019-ben a Deákpoézis különdíjazottja volt. Versei eddig a KULTer.hu-n és a Műút-portálon jelentek meg.