Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Fotó: Győri-Drahos Martin

G. Szabó Sarolta versei

Olyan vagyok, mint egy zacskó / amit vízzel töltenek meg. / Összevissza mozog, ahogy felemelik, leteszik / mindig más alakban / és mindig mások.

Úgyis minden

A harmadik sör után már alig fáj a nyakam
pedig részegen is csak azt figyelem
ki kinek a kezét fogja.
Mindig a helyemen vannak
mások mellett az emberek.

– de én nem megyek
én nem megyek –

Tegnap, miután felkeltem
majdnem lezuhanyoztam, és
majdnem elolvastam a listát
a napi teendőimről.
Este egyet húztam ki:
- - - - - - - -

Ma meghívtak egy rétre
ahol senki nem nézhet
a mellette ülőre.

– de én nem megyek
én nem megyek –

Ugyanebben az álmomban kaptam egy üzenetet
(„Fontos vagy.”)
valakitől, akinek tényleg fontos voltam
egy vagy fél évtizede.
Megtudtam, aznap éjjel több ismerősöm is régi szerelmekkel álmodott.

Főleg olyanokról, akikre
– ezért vagy azért –
kellemetlen emlékezni.

– de én nem megyek
én nem megyek –

Olyan vagyok, mint egy zacskó
amit vízzel töltenek meg.
Összevissza mozog, ahogy felemelik, leteszik
mindig más alakban
és mindig mások.

– de én nem megyek
én nem megyek –

A napi teendők helyett
újabban
azt írom fel jegyzetpapírokra
hogy kivel töltöttem volna
legszívesebben
az előző napot.

Aztán megpróbálok úgy beszélni róluk
mintha nem érezném kínosnak
hogy még mindig hiányoznak.
De csukott szemmel mindig szédülök.
Ez az első emlékem gyerekkoromból.

Úgyis minden újraindul.
De én nem megyek.
Én nem megyek.

 

Tea

Cigaretta helyett elfüstölök
néhány teát
neked
rólam.

(egyszer írtam egy teát a magányoshoz –
zöld volt, és elszelelt)

Szeretem a kert szagát,
a rohadt gyümölcsöt, a száradó ruhát.
Hogy zavarban vagyok
egy villanykapcsolónál.

Mitől félek a legjobban?
– a múltkor hazudtam –
Hogy megnyugtat, ha
kattog a HÉV.
Olyan, mintha lőnének.

Ha magam mögé nézek,
ne lássak át rajtad.
Fogd már meg a kezem.
Elférek alattad.

 

G. Szabó Sarolta (1992, Budapest) szerkesztő, kulturális újságíró, az ELTE mesterszakos hallgatója, az Apokrif folyóirat munkatársa. Falfirka nevű irodalmi programsorozatával az olvasást népszerűsíti.