Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Acsai Roland versei

Fotó: Bach Máté/IGYIC

Ki fél, lehúzza estig a félelem-spirál, / és háztalan huzatban az éj forog vele.

Bővebben ...
Próza

Puskás Panni: Szép, akkor is (regényrészlet)

Fotó: Valuska Gábor

Vagy tarthatnának egy nyilvános kivégzést az egyetem kertjében, ahol tőlem, meg a hozzám hasonló méltatlanul sokat élt oktatóktól egy füst alatt megszabadulhatnának. Nevünket pedig egy emléktábla őrizné az alma mater falán: itt nyugszanak egyetemünk legfölöslegesebb tanárai, akik arra sem voltak képesek, hogy időben elpatkoljanak. Legyen könnyű nekik a föld!

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben ...
Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Fotó: Kovács Vanda

Kupihár Rebeka versei

nem tudtuk, hogy a szüzességet lóháton is el lehet veszíteni. / azon gondolkodtunk, hogy a természet vajon számolt-e / a nagyítóval elégetett hangyák veszteségével / és nem találtunk abban kivetnivalót, / hogy a fakanálnak több funkciója van.


burokrepesztés


amikor a köröm növése jelezte az idő múlását,
úgy képzeltük, hogy az eső az angyalok nyála,
a halál oka a temető,
és gazdag az, akinek nem kockaháza van.
nem tudtuk, hogy a szüzességet lóháton is el lehet veszíteni.
azon gondolkodtunk, hogy a természet vajon számolt-e
a nagyítóval elégetett hangyák veszteségével
és nem találtunk abban kivetnivalót,
hogy a fakanálnak több funkciója van.
aztán egyik reggel bűntudattal ébredtünk
a szelepsapkák és a rovarok miatt,
szégyennel, a bő ruhával még elrejthető domborulatok miatt,
haraggal, a visszaütés képtelensége miatt.
észrevettük a kádárkorszakot az otthonunkban.
a viszketést az öklünkben.
és a beszélgetéseinkbe beszivárgott
a hallgatásnál is iszonyúbb
mellébeszélés.


bélabá


nem volt pedofil.
de nem titkolta az erekcióját,
amikor vizes testtel
büntetőköröket futtatott velünk
a medence körüli hóban.
ő volt az első aki észrevette
a vékony zsírréteget
a nyurga gyerektesteken.
ekkor kezdett el beceneveket adni a lányoknak,
akik lila ajkakkal lebegtek
az örökké húszfokos vízben.
nem szóltak,
de az öltözőben
változatos kegyetlenséggel
vezették le egymáson a dühöt.

engem eleinte nem figyelt,
de hétről-hétre nehezebb volt tagadnom
a szőrré váló pihéket
és a domborulatokat az elasztán alatt.
csak egyszer hívott mókuskámnak,
de rögtön hallgattam rá.
hiába képzeltem kitartóan
olimpiai érmet a nyakamba
és hiába fizettem ki a teljes hónapot.
tudtam, többet nem jövök.


Kupihár Rebeka
 1999 (Eger). Pszichológus, irodalomterapeuta. 
A heterók istenéhez című kötettervével Petri-díjat nyert, első kötete 2024 őszén jelenik meg a Magvető Kiadónál.