Kupihár Rebeka versei

Részletek

Írta: Kupihár Rebeka

nem tudtuk, hogy a szüzességet lóháton is el lehet veszíteni. / azon gondolkodtunk, hogy a természet vajon számolt-e / a nagyítóval elégetett hangyák veszteségével / és nem találtunk abban kivetnivalót, / hogy a fakanálnak több funkciója van.

burokrepesztés

amikor a köröm növése jelezte az idő múlását,
úgy képzeltük, hogy az eső az angyalok nyála,
a halál oka a temető,
és gazdag az, akinek nem kockaháza van.
nem tudtuk, hogy a szüzességet lóháton is el lehet veszíteni.
azon gondolkodtunk, hogy a természet vajon számolt-e
a nagyítóval elégetett hangyák veszteségével
és nem találtunk abban kivetnivalót,
hogy a fakanálnak több funkciója van.
aztán egyik reggel bűntudattal ébredtünk
a szelepsapkák és a rovarok miatt,
szégyennel, a bő ruhával még elrejthető domborulatok miatt,
haraggal, a visszaütés képtelensége miatt.
észrevettük a kádárkorszakot az otthonunkban.
a viszketést az öklünkben.
és a beszélgetéseinkbe beszivárgott
a hallgatásnál is iszonyúbb
mellébeszélés.


bélabá

nem volt pedofil.
de nem titkolta az erekcióját,
amikor vizes testtel
büntetőköröket futtatott velünk
a medence körüli hóban.
ő volt az első aki észrevette
a vékony zsírréteget
a nyurga gyerektesteken.
ekkor kezdett el beceneveket adni a lányoknak,
akik lila ajkakkal lebegtek
az örökké húszfokos vízben.
nem szóltak,
de az öltözőben
változatos kegyetlenséggel
vezették le egymáson a dühöt.

engem eleinte nem figyelt,
de hétről-hétre nehezebb volt tagadnom
a szőrré váló pihéket
és a domborulatokat az elasztán alatt.
csak egyszer hívott mókuskámnak,
de rögtön hallgattam rá.
hiába képzeltem kitartóan
olimpiai érmet a nyakamba
és hiába fizettem ki a teljes hónapot.
tudtam, többet nem jövök.


Kupihár Rebeka 1999-ben született Egerben. Jelenleg az ELTE pszichológia szakos hallgatója, kifejezett érdeklődéssel a kisebbségi csoportok és a női lét kérdései iránt. 2015 óta publikál verseket.