Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Fotó: Virág János

Ábrahám Erika versei

a fájás akár egy tájseb mindössze / elrontja a látványt a test könyörtelen / rekultivál az emlék megszökik kering és / újra hasznosul gazdáját vesztett képzet


egy kapcsolati kézikönyv margójára


könnyű a rend a látható tartományban
véges számú cselekvés megszámlálható
mennyiségű tárgy funkció vagy más
szempont szerint csoportosítva
tanácstalan kallódnak el a lélek dolgai

                        *

egyszerre értünk az átkelőhöz
kétfelől egy másik gyalogos meg én
az autós megállt két kézzel intett nekünk
slow motion kinyíló mozdulat
akár egy ölelés visszafelé gondoltam
és megbocsátottam hogy elhagytalak

                        *

a szenvedély könyörtelen nem
gondol földben lévő kedvesekre
érvénytelen évfordulók pörögnek át
a nyár a vádliban feszül ruhátlan vállam
tükrözi amott a néni elbukott

                        *

a fájás akár egy tájseb mindössze
elrontja a látványt a test könyörtelen
rekultivál az emlék megszökik kering és
újra hasznosul gazdáját vesztett képzet

                        *

az elveszett alkalmak megtérülnek
elcsúszott pillanat meghiúsult végzet
elképzelt kapcsolat teljes íve vetül fel
egy másik sosemvolt tartományban
gót ablakok mögött bőgünk betépve

 

ebben a házban


háromszor nőtt fel
bennem az angyal
maradtunk lakatlan
beroskadt tetőn át az ég
sóvárgó árnyak
azt hittem sün vagy macska
de patkány volt
a tavalyi diót lopta

hány évig gyűlt a szenny
szekrény mögül penészes férfizokni
félig földdé mállott fotó

jól vagyunk a házban béke van
a férfi úgy hiányzik mint a só
rendezkedünk mindig az űr
helyébe tolunk valamit
szemeinkben pupillára
szűkült jövő idő

 

szeret nem szeret


a csoki kisebbik felét harapja le
nem tesz boldoggá észre sem veszi
tudja mégsem tesz érte soha
ha elestem együtt röhög velem

nincsenek kérdőmondatai
a könnyebbik csomagot hagyja rám
nem szülök mégis közös jövőt akar
mielőtt odaérek elalszik részegen

előre enged aztán a seggemre csap
beágyaz a pár órás motelszobában
vigyáz ne üssem meg a fejem dugáskor
este nem hagy nekem melegvizet

nem teszi szóvá ha én tévedek
ő fizet de én cipelem a szatyrokat
lekurváz mikor azt mondom tévedés volt
rögtön megmondja amikor vége van

 

Ábrahám Erika Budapesten él és dolgozik. Tanít és tanul, versei és kisprózái 2014 óta jelennek meg rendszeresen.