Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Purosz Leonidasz: Jóslat, átszállással

Fotó: A szerző archívuma

megjavítani vagy / megsemmisíteni vagy legalább / eltitkolni Gerda elől

Bővebben ...
Költészet

Jakab-Balogh Lilla versei

Fotó: Bánkövi Dorottya

A terapeutám szerint apakomplexus. / Apám szerint a terápia hülyeség

Bővebben ...
Műfordítás

Matteo Bussola (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A rozmaringot nem bántja a tél

Fotó: a szerző archívuma

Nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy minden kórházi esetet személyes ügyként kezelj. Az empátia mindig lesben áll, készen arra, hogy széttépjen.

Bővebben ...
Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Fotó: Veres Dániel

Völgyi Anna versei

akkor is dúsak a lilaakácok, ha / menetszél éget, és / lenn a sok mályvacukor már / izzik a nyárson. // kirándul szerdán, a térképen, úgy / veszi észre, mi várja délen, / mennyi tó, mennyi hal / papírra nyomja


délen


becsomagol, elkészül, de
eltéveszti a számot, így
hajthat végig a sétányon, ott
akkor is dúsak a lilaakácok, ha
menetszél éget, és
lenn a sok mályvacukor már
izzik a nyárson.

kirándul szerdán, a térképen, úgy
veszi észre, mi várja délen,
mennyi tó, mennyi hal,
papírra nyomja,
tábortüzet hogyan rak nádból,
s a község határa azóta lángol.

hallgat lakókocsi, földút, hattyú,
harcsa, az ágak,
víztükörben
tejút, parázs?
lassan égnek a házak,
hamvak a hídon,
pattog a fa, leszakad,
süllyed
a csendben,
felkel a nap.


vízesésem

keresőmotorok mesélték,
vízbetörések után lakatot
hogyan kapott az annavölgyi
bánya, ma turisták látogatják,
hajdan örmény állampolgár sírja.
a rendszerváltás embertelenül
hatott a társadalomra, a veszteseket
sebesen lehagyta. egy viszályba
fulladt kereskedés a kőbányai
piacon nyereségvágyból
különösen rosszul végződött:
lovasok leltek holttestre
a vízmosásban.


Völgyi Anna 1991-ben született Körmenden, biológusként dolgozik. Próbál ledoktorálni, de a versírást jelenleg érdekesebbnek találja a szigorlati anyagnál. Harmadik regényén dolgozik, a második megjelenése folyamatban van.