Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Várkonyi Sára: A tónál

Fotó: Horváth Andor Péter

És miről írtál? Hogy a tesóm… a féltesómat elrabolja egy emberkereskedő, de a delfinekkel együtt megmentjük. Az apának eszébe jut, hogy Hararében iskolába menet a sofőr egyszer ledudált egy kislányt az útról, aki a hátára kötve cipelte az iker öccseit.  

Bővebben ...
Költészet

Benyó Tamás versei

Fotó: Gajdos Attila

Miért elégszünk meg / az olcsó külcsínnel, / ha megtapasztaltuk, / milyen / szabadon / lebegni / a magzatvízben

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Tamás álma (részlet)

Fotó:

Legyen egy hűvöskék szoba, mint dédmamánál. Fehér lepedőkbe vagyunk csavarva, arcaink – minden éjszaka után – nyomot hagynak. Vállamra fordulok, a hátad nézem. A fakó part jut eszembe, fjordok szürke foltjai, tenyered középen két tátongó sebhely. Ujjaim átfúrják a nyers húst, az erek felkiáltanak és a sirályok szétrebbennek. Aztán Jeruzsálem.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Fotó: Dino Ignani

Maria Borio versei

Az óceán képét bámulom a képernyőn: hideg / és elválaszt minket, a madarak minden irányváltása  / átformálhatja a tested ahogy az enyémet is.



Lények

I

Semmi nem törékeny nem egyszerű már:                
az idő elfolyik, ha azt hiszem lesz időnk
megszámolni a boldogság minden formáját.

Az óceán képét bámulom a képernyőn: hideg
és elválaszt minket, a madarak minden irányváltása
átformálhatja a tested ahogy az enyémet is.

Az óceán ma éjjel a hasadhoz ért mert róla
[álmodtál,
egy furcsa Európa simogatta a vállamat.

Összeszorítom az arcodat, két félteke
lesz arcod körvanala.

II

Lények, a tűz nyomai.
A falra írtad az első betűket.

Tűzben égő zsinórként gondoltam rád
ami kibomlik ibolyaszínre, rétegeire hasad.

Ahogy az ikonok átszeljük az időt
a kép időtlen mélysége felett: lények

akikről nem szabad kimondani
hogy legyőznek téged.


Aquatic Centre

Az ágyon fekve néha formákat látsz,
egymásba futó csigákat és elhaló spirált.
Megnyílnak a fenti átlátszó szervek
és önmagába visszatérő puha vonallá válnak,
a lélegzetet megtisztítja a sötét színektől – a vér
vagy a hús mély színétől, amiből a méhek születnek.

Semmi sem teremtődik újra, inkább elhúzódik
végtelen vonalként tisztítja meg a tárgyakat,
gondolatot ébreszt, otthont teremt: egy nagy tojás,
például
összetörik de nem vész el belőle egy csepp sem
hófehéren árasztja el a plafon sarkait,
a földrészek között boltíves kaput nyit.

Az ég és a víz között határtalan
fényben tündököl ez az épület:
kinyithatod, megnyílhatsz
egy fanyar hangszínű nyelvnek,

egy másik kerekded hanghoz fordulsz
visszanyered a hangszíneket mint tengerre néző
ablakokat vagy a park felett függő hidat
ahol a fűben fekvő emberek méhek
és a napmeleg mintha megvédene a haláltól

még ha évek, évmilliók múlva fel is robban egy nap.

Aztán más vonalakat követsz, a fajokét,
talán olyan mintha tudnád, hogy a születés
nem lesz erőszak többé, hanem látványelem,
és hagyod, hogy a szex az ágyból felmásszon
az épület körvonalai körül
a vihar cikázó vonalai alatti fehérségébe,
a csillagot a robbanás
előtti pillanatban.

Az élet mindenhol ott van, egy görbe vonalban
mindenki úgy él, ahogy kedve tartja.
A méhekre gondolok, ahogy elhagyják az ajkaim.


Maria Borio 1985-ben született Perugiában. Kortárs olasz irodalomból doktorált, többek közt Eugenio Montale-ról írt monográfiát. A Nuovi Argomenti online folyóirat költészeti szekciójának szerkesztője. Az Áttetszőség (Interlinea, 2019) a negyedik önálló kötete.

Szirmai Panni 1988-ban született Budapesten. Doktori kutatását az ELTE-n végezte kísérleti költészet témában. Érdeklődése kiterjed az alternatív kultúrával és experimentális művészettel kapcsolatos kérdésekre. A fordító a műfordítás készítésekor a Petőfi Irodalmi Múzeum Babits Mihály-ösztöndíjasa volt.